Éppen annyira veszi el a munkánkat az AI (Mesterséges Intelligencia, MI), mint amennyire a gőzgép, az autó, a számítógép vagy az automatizáció elvette. Igen, sok és sokféle munkahely szűnt meg, úgy, hogy közben sokkal több és újabb jött létre!

Tegye fel a kezét, aki a jelenlegi munkája helyett inkább cserzővarga lenne vagy kézi szőnyegszövő, vagy éppen talicskát toló kubikus. Van egy jó hírünk! Ezek a munkák még mindig léteznek, csak nem a fejlett társadalmakban.

Aki viszont jobb szereti, ha a munkaidejét hatékonyan használhatja fel, annak szintén kiváló hírünk van: az AI pont ezt teszi lehetővé. A mesterséges intelligencia rohamosan terjedve integrálódik számos iparágba, átalakítva a napi működést és a foglalkoztatási környezetet.

Cikkünk 2024. 06. 29-én frissült

Három napos munkahetet teremt a ChatGPT vagy globális munkanélküliséget hoz az AI?

A kérdés 2022 vége óta mind több ember számára válik aktuálissá: vajon az AI fenyegetést jelent a munkahelyek megszűnése révén, vagy példátlan lehetőségeket teremt? A válasz: igen. Bővebben: attól függ, ki kérdezi és milyen munka kapcsán. A prediktív és a generatív AI egyaránt újradefiniálja a munkavégzést. (Természetesen, mert ki ne szeretné egy kis felfordulást a reggeli kávé mellé?)

A munkahelyek megszűnésének narratívája

A kritikusok azt állítják, hogy az AI számos munkahelyet szüntet meg, különösen az ismétlődő feladatokat. Az automatizálás uralja a gyártási szektorokat, ahol a robotok átvették az összeszerelő sorokat.

Csak éppen nem az összeset, ráadásul úgy, hogy már évtizedekkel ezelőtt egyértelműen bebizonyosodott, hogy a robotok felügyeletéhez, karbantartásához, üzemeltetéséhez bizony emberekre van szükség.

Ahogy az AI fejlődik, a kiszámítható, szabályalapú feladatokat végző emberek jelentős kockázatokkal néznek szembe

Azonban a történelmi minták azt mutatják, hogy a technológiai fejlődés gyakran új, specializált szerepeket hoz létre. Az alkalmazkodás és a releváns készségek megszerzése kulcsfontosságú a munkaerőpiaci relevancia fenntartásához.

Az AI-alapú chatbotok hatással vannak az ügyfélszolgálati szerepekre, de nem váltja ki a magasan képzett, értelmes, lelkiismeretes munkaerőt. Legfeljebb nekik többé nem a monoton ügyfélpanaszokkal kell foglalkozniuk, hanem a kiemelt ügyfelekkel.

A cégeknek meg többé nem okoz állandó és egyre súlyosabb problémát, hogy megfelelő számú és minőségű munkaerőt találjanak – és pláne nem kell havonta több tízmilliót call center fenntartására fordítaniuk.

A statisztika nem támasztja alá a félelmeket, annál inkább a reményeket

A 2024-es évre vonatkozó 10 legfontosabb mesterséges intelligencia előrejelzés, amit feltétlenül ismerni kell:

1. A globális mesterséges intelligencia (MI) piac, várhatóan, évente 37%-kal fog bővülni.
2. 2024 és 2030 között az MI piac várhatóan évi 28,46%-os összetett éves növekedési ütemmel (CAGR) fog növekedni.
3. Az MI piaci méretét 2024 végére 305,9 milliárd dollárra becsülik.
4. Az MI várhatóan 133 millió új munkahelyet fog teremteni 2030-ra.
5. 2030-ra az MI várhatóan több mint 15,7 billió dollárral fog hozzájárulni a globális gazdasághoz.
6. A vállalatok hozzávetőlegesen 25%-a vezette be az MI-t a munkaerőhiány kezelésére.
7. Az MI alkalmazásában élen járó országok Kína és India.
8. A globális MI startup finanszírozás 2024 februárjában elérte a 20 milliárd dollárt.
9. A generatív MI piac várhatóan 2032-re eléri az 1,3 billió dollárt.
10. Hozzávetőlegesen 75% az egyének közül aggódik a munkahelye elvesztése miatt az MI miatt.

Azt látjuk tehát, hogy első körben nem munkahelyeket szűntet meg az AI (bár erre is akad példa), hanem a munkaerőhiányt mérsékli: olyan területeken orvosolja a krónikus munkaerőhiányt, ahol hónapokig is eltarthat, mire egy cég normális munkaerőt talál.

Az AI jelenlegi szintjén inkább a munkavégzést támogatja, mintsem helyettesíti

Amúgy jelen pillanatban, látva a technológiai alapelv korlátait (valószínűségszámító, nagyon nagy adatbázison tanított generátor gép), azt mondhatjuk, hogy ha az nem változik, akkor a piac kisebb átrendeződése várható csupán, mert a legtöbb munkahely megmarad úgy, hogy hatékonyabbak lesznek az emberek, és érdemben csak a munkaerőhiány fog megszűnni, vagy jelentősen lecsökkenni.

Azaz pl. intelligens kasszák végzik azt a pénztáros munkát, amire már tíz éve nem találni sok áruháznál embert, mert azért a pénzért és körülményért, amit a cégek adni tudnak, töredék annyi képzett és elhivatott munkavállalót találnak, mint mondjuk a 70-es években.

Tehát itt a gép nem veszi el senki munkáját, hanem megszünteti az állandó munkaerő hiányt – ahogy azt már Indiában és Kínában láthatjuk is.

Az automata kasszák előtt a pénztárak egyharmada – fele mindig zárva volt

Az elmúlt 10-15 évben Magyarországon is krónikussá vált a munkaerőhiány. Elég sok helyen tapasztalhatjuk évek óta a Fővárosban és vidéken, itthon és külföldön egyaránt, hogy még csúcsidőben is üres mindig 1-2 kassza, akár három van, akár nyolc. Maximum a karácsonyi meg más ünnepi dömpingnél tudták feltölteni ideiglenes munkavállalókkal.

(Ennek az okait most ne firtassuk, közgazdasági-politikai-etikai elemzés kéne hozzá, mert a gazdasági helyzet mellett bizony a különféle emberi világnézetek sokaságánál is a romlás egyértelmű jeleit látjuk).

Most, az önkiszolgáló pénztárakkal, megszűnik a munkaerőhiány – mindig a kasszák 100%-ában tudják fogadni a vásárlókat. Ráadásul ez még nem is AI, csupán automatizáció.

Hasonló a helyzet a gyárakkal és raktárakkal: az okoseszközök hálózatos együttműködése (az IoT) kiegészítve az önjáró gépekkel már eddig is mindenütt kezdte megszüntetni a raktáros munkaerő hiányt, az AI vezérelte humanoid robotokkal kiegészítve viszont a könnyű és egyszerű fizikai munkát is átvehetik, így a raktárakban és gyárakban szintén orvosolni tudják az állandó munkaerő hiányból fakadó gyengébb teljesítményi szintet.

Plusz nem hogy nem veszik el a munkát (mivel arra eddig se volt ember, hiába voltak évekig nyitott pozíciók), de új munkahelyeket teremtenek: a magasan képzett, motivált, a szó eredeti értelmében vett szak-munkások iránt nő majd a kereslet, akik tudják, hogyan kezeljék, szereljék, felügyeljék az autonóm gépeket.

Az MI alkalmazása az agráriumban a termelékenység növelésére

Az innovatív agrárvállalkozók szintén igába fogták a generatív mesterséges intelligencia erejét. Mind több gazdaságban alkalmazzák a mezőgazdasági kiterjesztés forradalmasítására. A céljuk – természetesen – a termelékenység és a munkadinamika javítása.

Az AI napi feladatokba, kulcsfontosságú teljesítésekbe és szervezeti rendszerekbe való integrálásával a cél az egyéni és szervezeti teljesítmény fokozása, versenyképes és innovatív környezet kialakítása.

Felmérés az AI alkalmazásáról az agráriumban

Egy nemrégiben végzett felmérés értékes betekintést nyújtott az MI integrációjáról az operációkba és az MI-hez kapcsolódó további készségfejlesztési lelkesedésről. Az MI Készségfejlesztési Munkacsoport, egy sokszínű, munkatársak által vezetett munkacsoport, az alábbiakat célozza meg:

1. Az MI belső alkalmazásának és lehetőségeinek értékelése és nyomon követése.

2. Hozzáférhető MI-oktatási ülések és források biztosítása minden munkatárs számára.

3. Az MI-eszközök felelős használatának előmozdítása a munkahelyen.

Terjedő AI-használat és pozitív kilátások az agráriumban

A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a válaszadók 77%-a már használ MI-eszközöket szerepében, ami magas MI-használati arányt tükröz.

A válaszadók 63%-a jelezte, hogy az MI-eszközök javították a munkateljesítményt. Az MI-eszközök elengedhetetlenek olyan feladatokhoz, mint a dokumentumok kidolgozása, ötletelés, kutatás, adat elemzés és előrejelzés, folyamatok racionalizálása és az innováció és a folyamatos tanulás ösztönzése.

A magas alkalmazási arányok ellenére a felmérés néhány aggodalmat is kiemelt: a válaszadók több mint fele nem értette az MI használatával járó kockázatokat, jelezve, hogy átfogó képzésre és iránymutatásokra van szükség.

Emellett a válaszadók 23%-a aggódott az MI gyors integrációjának követésével kapcsolatban, ami készségszintbeli eltérésekhez és munkahelyi biztonsághoz vezethet.

AI: munkahelyet teremt vagy pusztít?

Az egyik szakmai csoportban felvetődött az a borús kilátás, hogy „most még megcsinálják a vendégmunkások, de amint az AI (Valódi AI, ami még nincs) beköltözik egy géptestbe, azután kérdés, hogy mit fognak az emberek kezdeni magukkal”.

A szakmai realitás talaján maradva bátran kimondhatjuk, hogy attól, hogy az elitnek lesz esetleg házi androidja, még a nagy többség nem fogja tudni megengedni magának.

Most is van önvezető luxusautó és minden igényt kielégítő okosotthon, az átlag tanárnak azonban még egy használt Suzukira való beruházás is évtizedes adósságot jelent, nem hogy egy kisebb lakás árát ráköltse egy autóra.

Viszont a gyárakban már vannak autonóm humanoid botok, ahogy a raktárakat is már évek óta automatizálják. Az egyszerű és könnyű fizikai munka egyre inkább csak a kisebb logisztikai és gyártó cégeknél lesz valós opció.

Beszéljenek a számok!

A Goldman Sachs kutatása szerint az AI részben automatizálhatja az összes munkahely kétharmadát, mégis a technológiai forradalmak gyakran több munkahelyet teremtenek, mint amennyit megszüntetnek.

David Autor, az MIT közgazdásza szerint az elmúlt nyolc évtized foglalkoztatás-növekedésének 85%-a a technológiának köszönhető. A kutatás azt is állítja, hogy „ezek az előrelépések az összes munkahely megfelelőjének 300 millió teljes munkaidős állás automatizálásához vezethetnek.” (Képzelje el, hogy egy „AI etika tanácsadó” munkakört magyaráz valakinek az 1940-es években!)

Az MI munkaköri funkciókra gyakorolt hatása

Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának O*NET adatbázisa 800+ foglalkozást katalogizált, részletezve a munkatevékenységeket és az AI által érintett képességeket.

A marketing menedzserek számára a kritikus tevékenységek közé tartozik a kommunikáció, a kapcsolatok építése és a döntéshozatal. Az AI hatása változó, egyes munkák esetében 10%-os, míg másoknál meghaladja az 50%-ot. Ezek az adatok az AI jelentős befolyását mutatják a munkakörökre.

A munkahelyteremtés perspektívája

A támogatók szerint az AI nem csak megszünteti, hanem létrehozza is a munkahelyeket. Az AI növeli a termelékenységet és hatékonyságot, elősegítve az emberi intelligenciát, kreativitást és érzelmi betekintést igénylő szerepeket – olyan területeket, ahol a gépek még mindig hiányosságokkal küzdenek.

Az AI rendszerek fejlesztése és karbantartása szakképzett szakembereket igényel adat tudomány, gépi tanulás és AI fejlesztés terén. Az iparágak AI alkalmazása növeli ezen szakemberek iránti keresletet. Az AI felerősíti az emberi képességeket, lehetővé téve a munkavállalók számára, hogy összetettebb, stratégiai feladatokra összpontosítsanak.

Gyakori aggodalom, hogy a robotok minden munkát átvesznek – de mi a helyzet a robotok teremtette munkahelyekkel?

Megjelenő munkaerőpiaci trendek az AI korszakában

Az AI foglalkoztatásra gyakorolt hatása árnyaltabb, mint a munkahelyek egyszerű megszűnése. Átalakítja a szerepeket és előre nem látható lehetőségeket teremt.

Automatizálás és munka szerepek újradefiniálása

Az ismétlődő feladatokat automatizálják, ami a munka szerepek újradefiniálásához vezet. A munkavállalók az AI rendszerekkel együttműködve növelik a termelékenységet és hatékonyságot.

Az AI megsokszorozza az emberi potenciált, lehetővé téve a magasabb szintű feladatokra való összpontosítást, amelyek kreativitást, kritikus gondolkodást és érzelmi intelligenciát igényelnek.

Az AI nem helyettesíti a munkavállalókat, hanem növeli az emberi képességeket, dinamikusabb és termelékenyebb munkaerőt eredményezve. (Vicces gondolat, hogy a robotok növelik a kreativitást, de igaz!)

Új készségigények megteremtése

Az AI integrációja új készségekkel rendelkező munkaerőt igényel. Az adat tudomány, gépi tanulás és AI fejlesztés terén létrejövő munkahelyek tükrözik ezt a szükségletet, bemutatva a AI technológiák kezelésében és fejlesztésében szerzett szakértelmet.

A fókusz eltolódik a munkahelyek mennyiségéről azok minőségére. Az AI növelheti a munkahelyi elégedettséget az unalmas feladatok automatizálásával, lehetővé téve a munkavállalók számára, hogy értelmes munkát végezzenek.

Az AI fejlődése élethosszig tartó tanulást és átképzést igényel. Az átképzésbe való befektetések segítik a szervezeteket és az egyéneket az alkalmazkodásban, biztosítva a tartós foglalkoztathatóságot.

Az elkerülhetetlen technológiai változás

Egy üzleti iskola professzora egyszer azt mondta: „A technológiai változás elkerülhetetlen; ezek a változások egy nemzedéknyi munkavállalót felőrölhetnek, de a termelékenység javul, és többnyire az emberek élete is javul ennek eredményeként.”

Ez az állítás ma erősebbnek tűnik, mint valaha. Ahogy az AI egyre inkább a társadalom és az üzleti világ részévé válik, a szakemberek aggódnak, hogy az AI esetleg lecseréli a munkahelyeket.

Az AI terjedése növeli a termelékenységet a legtöbb gazdasági szektorban

Az adatok azt mutatják, hogy az AI termelékenységi növekedést indít el. Az AI-nak erősen kitett szektorok közel ötszörös növekedést tapasztalnak a munkaerő termelékenységében más szektorokhoz képest.

Ez a növekedés ígéretes fejlemény az alacsony termelékenységi növekedéssel küzdő gazdaságok számára. A PwC 2024-es Globális CEO Felmérése szerint a vezérigazgatók 84%-a úgy véli, hogy az AI növelni fogja az alkalmazottak hatékonyságát, és 70%-uk jelentős változást vár az értékteremtés és értékszállítás terén.

Az AI mint termelékenységnövelő – az iparágak dinamikai változása

A hagyományos iparágak az AI elterjedésével fejlődnek. Például a gyártás okos gyárak felé halad, új munkahelyeket teremtve az AI által vezérelt termelésben és karbantartásban.

Az AI demokratizálása új üzleti lehetőségeket nyit meg. Az AI tanácsadással, személyre szabott AI megoldásokkal és AI-alapú innovációkkal foglalkozó startupok gazdasági növekedést és munkahelyteremtést ösztönöznek.

Az AI hatással van a döntéshozatalra, beleértve a toborzást is. Az etikus gyakorlatok biztosítják az átláthatóságot, igazságosságot és elszámoltathatóságot, kezelve az elfogultságokat és elősegítve az esélyegyenlőséget.

„Azt akartam, hogy az AI a házimunkámat vegye el, ne a kreatív munkámat” – frissítés

Terjedni kezdett Jon Stewart egyik AI-ról szóló esti műsoráról közzétett tweet/x alatt Joanna Maciejewska írónő hozzászólása:

„Tudod, mi a legnagyobb probléma a mindenféle AI erőltetésével? Rossz az irány.
Azt akarom, hogy a mesterséges intelligencia végezze el a mosást és a mosogatást, hogy én művészettel és írással foglalkozhassak, nem pedig azt, hogy a mesterséges intelligencia végezze el a művészetet és az írást, hogy én moshassak és mosogathassak.”

Ez elsőre jól hangzik, ám ha picit is gondolkodunk, rájövünk, hogy

• 1. nyitott ajtókon dönget
• 2. már így is annyira automatizált minden, amennyire lehetséges
• 3. hamarosan készülnek a háztartási AI robotok is

A házimunka már most is olyan mértékben automatizált, hogy szó szerint kb. huszad annyi időbe telik, mint 1924-ben: mosógép, mosogatógép, robotporszívó, szárítógép – az emberi munka mindössze a gépek be-kirakodása meg az indításuk-leállításuk. Ráadásul egy megfelelőn „okos” rendszerben (okosotthon) még ez is tovább optimalizálható, mert a gépek indítását-leállítását képes a felhasználó egyetlen ikon megbökésével intézni.

A teljes házimunka redukálható ki-be rakodásra és elpakolásra.

Az AI el fogja venni a házimunkát is – az igazán tehetőseknél

A jelenlegi automata házimunka-gépekhez azért kell még ember, mert jelenleg nincs olyan humanoid bot, ami képes költséghatékonyan elvégezni ezeket az amúgy egyszerű manuális lépéseket.

Ha nem főzünk magunkra, akkor a háztartási munkák kb. napi max egy órát tesznek ki, de ha mondjuk csak két naponta mos/mosogat valaki akkor napi átlagban fél órára csökken a házimunka. Egy mosogatógép ki-be rámolása és indítása 5-10 perc maximum, attól függően, hogy mekkora és mennyi minden féle dolog van benne.

A BMW és Mercedes gyáraiban már elkezdtek megjelenni a humanoid robotok, amik AI támogatással képesek ténylegesen betanulni a munkába és a könnyű fizikai feladatokat veszik át.

Mi kell ahhoz, hogy a gyári dobozok pakolása helyett mosogatógépet rámoljon meg teregessen? Pontosabb finommotorikus képességek és más célprogramozás, meg persze annyi pénz, amennyiért új autót vásárolhatsz. A végső ár még nem publikus, jelenleg kb. 50 000 dollár körüli árcímkét tartanak valószínűnek.

Ami pedig a kreatív munkákat illeti, az AI a jelenlegi szinten csak az átlagos teljesítményű kreativitást váltja ki, és a jellegénél fogva (mivel csak gép) ennél sokkal magasabb szint nem is várható. Pontosabb lesz, gyorsabb lesz, több mindent tud elvégezni, de nem lesz minőségileg magasabb érdemben.

Azaz aki középszerű iparosmunkát végzett eddig is „kreatív tevékenység” címszóval, annál már jobb az AI – mert az pont, hogy középszerű iparosmunkára képes. A kékgalléros munkákat pedig ugyanúgy „elveszi”, amint megfelelő robottestbe költözhet. Ez pedig 2024-ben már meg is történt az Apptronik fejlesztőinek köszönhetően.

Most akkor lesz 3 napos munkahetünk a ChatGPT-nek hála, vagy kezdjünk álláshirdetéseket böngészni az AI miatt?

Ahogy mondani szoktuk a ChatGPT és AI céges képzésünkön, „nem az AI veszi el a munkád, hanem az a munkatársad, aki tudja kezelni”, illetve „annak az állása van veszélyben, aki csak annyit tud nyújtani, mint a ChatGPT”.

Természetesen nem úgy értjük, hogy maga A ChatGPT lenne egyenlő a Mesterséges Intelligenciával, viszont éppen olyan fogalommá kezd válni, mint a Google a böngészők világában. Általában az AI az, ami már most elvette mindazok munkahelyét, akik csak annyira voltak képesek, amit a ChatGPT, a Bing Copilot vagy a Google Gemini pillanatok alatt és ingyen, vagy fillérekért csinál meg.

Az ügyfeleink által adott beszámolók és eddigi tapasztalatok alapján az AI a szakemberek többségénél megsokszorozza a munkavégzés hatékonyságát. Az érdemi szaktudást nem tudja pótolni, viszont például a fordításban vagy adatelemzésben pillanatok alatt végzi el azt a „favágó munkát”, ami hagyományos módon akár több munkaórát is igénybe venne.

Ez a jelenlegi helyzet, 2024 májusa végén: a Mesterséges Intelligencia gyorsítja az emberek többségének munkáját. Nem veszi el százmilliók állását – de három napos munkahetet se biztosít.

Cégvezetői szempontból viszont bőven megéri, hiszen egyre több iparágban képes a munkaerőhiányt hatékonyan orvosolni.  Nem a kreatív szakembereket kell lecserélni, hanem alkalmasint többször annyi projektet tudnak így vinni – mindenki nyer tehát vele.

Az pedig, hogy milyen lesz a jövő, elsősorban attól függ, hogy a jelent miként alakítjuk.