A félelem a mesterséges intelligenciától teljesen érthető. Az MI (vagy Artificial Intelligence, AI) olyan hirtelen robbant be a köztudatba, és annyira gyorsan terjed, hogy valódi forradalomról beszélhetünk. Az, hogy az emberiséget szolgáló ipari forradalommá válik, vagy a Terminátor és Mátrix filmek gépháborújába torkollik, már megoszlanak a vélemények.

Azt biztosra mondhatjuk, hogy

1. a legtöbb félelem mögött inkább szenzációhajhász bulvármédia felhajtást és szokásos önhergelő pánikkeltést látjuk.
2. valóban van veszélyforrás az AI-ban, ám ez igaz az atomenergiára, az autóra vagy akár egy konyhakésre is.
3. alapvetően attól függ az MI veszélyességi foka, hogy ki mire akarja használni.

Az emberiség ereje elsősorban abban rejlik, hogy képes használni az eszét és összefogva cselekedni a közösség érdekéért, a nagyobb jót célozva, úgy, hogy közben az egyén is jól járjon. Ennek a leghatékonyabb módja pedig az AI munkára fogása.

Mi az MI, azaz MI fán terem a mesterséges intelligencia

Az MI (vagy AI) a gépek vagy rendszerek azon képességét foglalja magában, hogy olyan feladatokat hajtsanak végre, amelyekhez hagyományosan emberi értelemre van szükség – beleértve az érvelést, a tanulást, a döntéshozatalt és a kreativitást.

Az AI az alkalmazások és előnyös megoldások sokaságát kínálja különböző területeken, például az egészségügy, az oktatás, a szórakoztatás és az ipar terén.

Az emberek egy része fél az MI-től

Mindazonáltal a mesterséges intelligencia számos kihívást és kockázatot rejt magában, amelyek

1. etikai,
2. társadalmi és
3. kulturális

dimenziókat érintenek, és ezáltal aggodalmak egész sorát váltják ki az emberek körében a foglalkoztatásra, a magánéletre, a biztonságra és magára az emberiség lényegére gyakorolt lehetséges negatív hatásai miatt.

Az alábbiakban a mesterséges intelligenciát övező általános aggodalmakkal foglalkozunk, stratégiákat javasolunk az ilyen félelmek enyhítésére és további kutatásra való élénk érdeklődéssé alakítására.

Célunk, hogy felvázoljuk a hét legerősebb félelmet, és mindegyiket feloldjuk, eloszlatva az aggodalmakat.

A félelem ugyanis rossz tanácsadó, és többnyire katasztrófához vezet. Eredményes, pozitív kimenetelt csak pozitív alapállással várhatunk.

A mostani MI már tényleg intelligens gép?

Mielőtt belekezdenénk a mesterséges intelligencia általános félelmeinek feltárásába, elengedhetetlen, hogy tisztázzunk bizonyos terminológiákat és fogalmakat, amelyek visszatérnek majd a beszélgetésünk során.

Ezen túlmenően röviden felvázoljuk módszertani keretünket és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmek kiválasztásának és vizsgálatának indoklását.

A mesterséges intelligencia meghatározása

A mesterséges intelligencia egy kiterjedt és interdiszciplináris terület, amely számos részterületet foglal magában, többek között a gépi tanulást, a természetes nyelvfeldolgozást, a számítógépes látást, a robotikát, de nem kizárólagosan.

A mesterséges intelligencia különböző osztályozásokra osztható, nevezetesen a szűk értelemben vett mesterséges intelligenciára, az általános mesterséges intelligenciára és a szuper mesterséges intelligenciára.

A szűk értelemben vett mesterséges intelligencia olyan rendszerekre vonatkozik, amelyek képesek bizonyos feladatok vagy funkciók elvégzésére bizonyos területeken, mint például a sakkozás, az arcfelismerés vagy a nyelvi fordítás.

Mi az AGI vagy általános mesterséges intelligencia

Az általános mesterséges intelligencia ezzel szemben olyan rendszereket foglal magában, amelyek képesek az emberhez hasonló bármely szellemi feladat elvégzésére, beleértve az érvelést, a megértést és a tanulást. A szuper AI, a mesterséges intelligencia evolúciójának csúcspontja, olyan rendszerekre utal, amelyek potenciálisan minden elképzelhető dimenzióban meghaladhatják az emberi intelligenciát és képességeket, beleértve a kreativitást, a bölcsességet és az etikai ítélőképességet is.

Hogyan mérjük az AI-t?

A mesterséges intelligencia (AI) számszerűsítése összetett kihívást jelent, tekintettel a különböző AI-rendszerek céljainak, képességeinek és korlátainak sokféleségére. Elsődlegesen a három módszertan valamelyikét használjuk a mesterséges intelligencia teljesítményének értékelésére.

A Turing-teszt

Alan Turing, a számítástechnika egyik legnagyobb alakja fogalmazott meg, egy olyan forgatókönyvet foglal magában, amelyben egy emberi döntőbíró szöveges kommunikáción keresztül egy emberi és egy mesterséges intelligenciával foglalkozó entitással is kapcsolatba lép, és arra törekszik, hogy megkülönböztesse az embert a géptől. A mesterséges intelligencia rendszer akkor tekinthető sikeresnek ebben a tesztben, ha a döntőbíró nem tudja következetesen megkülönböztetni az emberi résztvevőtől.

Az IQ teszt

A hagyományosan az emberi kognitív képességek verbális, matematikai, térbeli és logikai területeken történő értékelésére tervezett IQ-felméréseket a mesterséges intelligencia rendszerekre is alkalmazzák. Figyelemre méltó, hogy bizonyos mesterséges intelligencia konstrukciók az egyes IQ-értékelésekben, például a Raven’s Progressive Matrices-ben, meghaladták az átlagos emberi pontszámokat, ami fejlett kognitív képességeiket mutatja.

Az AGI teszt

Az AGI (Artificial General Intelligence) teszt, amelyet Ben Goertzel, az AGI-kutatás egyik kiemelkedő alakja javasolt, magában foglalja, hogy egy mesterséges intelligencia rendszert olyan bonyolult és sokrétű feladatoknak vetnek alá, amelyek az intellektuális képességek széles spektrumát igénylik, beleértve, de nem kizárólagosan a rejtvényfejtést, a játékokat, az esszéírást és a társalgást. A mesterséges intelligencia rendszer sikerét a teszt során az jelenti, hogy képes-e ezeket a feladatokat az emberi teljesítménynek megfelelő vagy azt meghaladó szinten végrehajtani.

A félelem kíváncsisággá alakítása: a brutális vadállattól a megszelídített eszközig

Teljesen érthető és természetes, hogy valaki fél az ismeretlentől, és veszélyt lát egy olyan fenyegetőnek tűnő, fenevadnak látott eszközben, mint a Mesterséges Intelligencia. Azonban az ember már sokkal nagyobb bestiákat is betört és igába fogott a történelem során.

Ideje tehát megmutatnunk, hogyan válhat valaki MI-idomárrá, hogy a veszedelmes fenevadból kezes jószág legyen és a saját hasznára dolgoztathassa!

A mesterséges intelligenciát övező aggodalmakkal kapcsolatban kimerítő kutatási és elemzési folyamat során gondosan összeállítottuk a hét legégetőbb aggodalomra okot adó kérdés listáját, amelybe szakértők, érdekeltek és a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakemberek széles körének meglátásait is beépítettük.

1. Félelem: a mesterséges intelligencia elfogult eredményeket fog produkálni

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos, elfogult eredményeket generáló aggodalmak széles körben elterjedtek, ugyanakkor ezek a problémák nem magának az AI-nak a belső hibái.

Ehelyett az emberi döntésekből és a mesterséges intelligencia képzési folyamatában felhasznált adatok kaliberéből erednek. Jelenleg a legnagyobb GenAI, azaz generatív mesterséges intelligencia fejlesztő cégek mind erősen elfogultak politikailag, és úgy vélik, hogy

„az előítéletek mérséklése érdekében elengedhetetlen a sokszínűség és a méltányosság integrálása a mesterséges intelligencia tervezésének, fejlesztésének és megvalósításának minden szakaszába. Ezen elvek betartásával jelentősen csökkenthetjük az elfogult eredmények valószínűségét.”

Magyarán szándékosan látunk olyat, hogy a diverz, sokszínű tartalom kerül előtérbe még indokolatlan esetben is.

Kijavíthatók a mesterséges intelligencia rendszereken belüli elfogultságok

Különböző módszertanok és eszközök alkalmazásával – beleértve az átfogó auditokat, a pontos mérőszámokat, a meghatározott referenciaértékeket és a hatékony visszajelzési mechanizmusokat – lehetséges az elfogultságok azonosítása és korrigálása.

Ezek az eszközök lehetővé teszik a mesterséges intelligencia rendszerek folyamatos finomítását, biztosítva, hogy azok igazságosabbá és a különböző nézőpontokat reprezentálóvá váljanak.

A bizonyos politikai irányzat hívei egyfajta népnevelésnek is szánják, mondván

Hogyan orvosolhatjuk a nyilvánvaló politikai elfogultságot?

A tapasztalatunk az, hogy a rendszer programozói ugyanazt az alapelvet követik, mint a nagy filmstúdiók és média gigakorporációk (direkt nem mondunk neveket), ezért a rendszerek használata során ezeket a politikai elfogultságokat többféle módon is meg lehet kerülni.

A ChatGPT és Generatív AI Gyakorlati Tanfolyamunkon többek között ezt is megmutatjuk (legális módszerekről beszélünk, egyszerű, a rendszerek sajátosságainak kihasználásáról).

2. Félelem: Fogalmunk sincs arról, hogy az AI miért teszi azt, amit tesz

A második jelentős aggodalom az, hogy esetleg nem fogjuk tudni, hogy az AI döntései mögött milyen indokok húzódnak meg.

A mesterséges intelligenciában a megmagyarázhatóság fogalma azonban nem egyszerű bináris, hanem a mesterséges intelligencia rendszer kontextusától, céljától és célközönségétől függően egy kontinuumon belül változik.

Egyszerűbben fogalmazva, az MI összetett, de átlátható rendszer szerint hoz döntéseket

Ez a rugalmasság lehetővé teszi számunkra, hogy a különböző igényekhez és elvárásokhoz igazítsuk a magyarázhatóság szintjét, biztosítva az egyértelműséget és a megértést minden érintett fél számára.

A mesterséges intelligencia rendszerek által azonosított vagy megtanult bonyolult logika, minták és összefüggések feltárásával új utakat nyitunk a problémamegoldás és a döntéshozatal előtt. Ráadásul az AI kognitív folyamatainak feltárása gazdagítja a szellemi és kreatív törekvéseinket is, kitolva a technológia lehetőségeinek határait.

3. Félelem: az AI rossz döntéseket fog hozni

A közbeszédben kiemelt helyet foglal el az az aggodalom, hogy a mesterséges intelligencia (AI) gyenge vagy kifejezetten káros döntésekhez vezethet. Lényeges azonban felismerni, hogy az AI döntéshozatali folyamatai nem véletlenszerűek vagy szeszélyesek.

Azzal, hogy világos, etikus célokat határozunk meg, reális korlátokat szabunk meg, és a mesterséges intelligencia rendszereket pontos és releváns adatokkal látjuk el, jelentősen befolyásolhatjuk az AI által hozott döntések kimenetelét. Ez a megközelítés biztosítja, hogy a mesterséges intelligencia működése megfeleljen etikai normáinknak és gyakorlati elvárásainknak.

Szintén lényeges megemlíteni az olyan jogi keretrendszereket is, mint az EU saját MI törvénye. A mesterséges intelligencia (MI) használatát az EU-ban a világ első átfogó MI-törvénye fogja szabályozni. 

„A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály célja, hogy egyértelmű követelményeket és kötelezettségeket biztosítson az MI-fejlesztők, -bevivők és -felhasználók számára a mesterséges intelligencia egyes felhasználási módjai tekintetében.”

A keretrendszer folyamatosan fejlődik és hamarosan életbe is léptetik: „A mesterséges intelligenciáról szóló törvény szigorúbb szabályozást tartalmaz a magas kockázatú, kárt okozó mesterséges intelligenciamodellek szolgáltatóira vonatkozóan. „

Az etikai rendszeren múlik minden

Természetesen az fontos szempont, hogy többféle etikai rendszer létezik a világon, amelyek nem feltétlen tudnak tartósan együttműködni. Gondoljunk csak a vegán és húsevő, a demokrata és az autoriter vagy a konzervatív jobboldali és az anarchista baloldali erkölcsi rendszerek összeférhetetlenségére.

Anélkül, hogy bármilyen aktuálpolitikai eseményt is említenénk, pusztán azzal a ténnyel szükséges foglalkoznunk, hogy az etikai és világnézeti eltérések miatt az egyes MI rendszerek adta eredmények is eltérők lehetnek.

Kiemelten fontos a korlátok szigorú betartása

A mesterséges intelligencia döntéshozatalának irányítása az ellenőrzések és egyensúlyok szilárd keretrendszerével érhető el, beleértve a szigorú validálást, ellenőrzést, tesztelést, értékelést és folyamatos felügyeletet.

Ezek a mechanizmusok biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia döntéseit folyamatosan kiértékeljük, ezáltal csökkentve a kockázatokat és növelve a mesterséges intelligencia technológiákba vetett bizalmat.

Az AI döntéshozatali szerepe továbbá hídként szolgál az emberi szervezetek és a mesterséges intelligencia rendszerek, valamint a különböző emberi csoportok és érdekelt felek közötti fokozott interakció és együttműködés előmozdítására.

4. Félelem: a mesterséges intelligencia elveszi a munkánkat

A mesterséges intelligencia valóban megszűntet emberi munkahelyeket – éppen úgy, ahogy tették a robotkarok, a számítógépek, sőt elektromos számológépek, a villanyáram vagy akár a szövőgépek és traktorok.

Az a narratíva azonban, amely szerint az AI elkerülhetetlenül a munkahelyek százmillióinak eltűnéséhez vezet, figyelmen kívül hagyja a politika, a szabályozás és az emberi cselekvőképesség kritikus szerepét.

Már most erősödnek azok a hangok, amelyek az oktatáshoz és átképzési lehetőségekhez való hozzáférés előtérbe helyezésével, valamint a szilárd szociális védőhálóval együtt olyan jövő felé haladunk, ahol a munkát és a foglalkoztatást a mesterséges intelligencia fejlődésével összefüggésben újradefiniálják.

Az MI megjelenése nem kizárólag a munkahelyek kiszorításáról szól: új munkahelyek is megjelentek

Az AI, mint minden radikálisan új és hatékony technológia, ugyanúgy új foglalkoztatási lehetőségeket is teremtett és teremt, mint eddig az összes esetben.

Való igaz, hogy lesznek vesztesei a folyamatnak – a szinkronszínészek, tolmácsok, illusztrátorok vagy akár programozók napjai, ha nincsenek is megszámolva, az biztos, hogy jelentősen csökkennek majd a lehetőségeik.

Emellett viszont különböző ágazatokban, többek között az adattudomány, az AI-technológia, az egészségügy, az oktatás és a kreatív iparágak területén folyamatosan új munkahelyeket teremt, és jelenleg megmondhatatlan, mennyi minden új foglalkozás fog megjelenni.

Az AI használatát tanulni is lehet

Mi például egyaránt oktatjuk a generatív MI használatát tanfolyami keretek között és az AI képgenerálás mellett az AI marketinget, illetve a mesterséges intelligencia támogatta szövegírást is.

Azaz gyakorlatban, workshopon belül mutatjuk meg, hogyan használd a saját céljaid szerint az MI-t, növelve a hatékonyságod a munkahelen vagy akár a kreatív alkotófolyamatok során.

Az MI révén eltűnhetnek a várólisták

A kialakulóban lévő szerepek, a mesterséges intelligencia eredményes felhasználásának köszönhetően a munkahelyek gyarapodását nem veszélyezteti, sokkal inkább támogatja.

Gondold meg: olyan hiány van például laboránsokból, hogy egy AI, ami képes elemezni a vér- és vizelet mintákat, nem kiszorítja a laborok munkatársait, hanem a több hetes, hónapos várólistákat pár naposra, pár órásra rövidítik.

5. Félelem: a mesterséges intelligencia veszélyezteti a magánéletünket és a biztonságunkat

A magánéletünket és adataink biztonságát sok minden veszélyezteti, és valóban sokan tartanak attól, hogy a mesterséges intelligenciával milyen előnyökhöz juthatnak a rosszéletűek.

Itt azonban fontos megérteni, hogy az AI nem egy Skynet, nem egy Mátrix, ami mindenhez azonnal hozzáfér és emberfeletti intellektussal képes bármit elérni!

A DARPA, az amerikai Védelmi Minisztérium egyik részlege olyan AI-t fejlesztett ki, ami felismeri az emberek mozgását. Egy tengerészgyalogos csapat azt a feladatot kapta, hogy a nyílt terepen felállított rendszert próbálja „becserkészni”, azaz ne vegye észre a rendszer őket.

Több megoldás is született. A legegyszerűbb az volt, amikor két katona egy kartondoboz alá bújt és odasétáltak a kamerához. A rendszer nem riasztott, mert sétáló kartondobozokra nem készítették fel az AI-t.

Az online csalások száma megsokszorozódhat

Az azonban valós veszély lehet az online térben, hogy csalók és szélhámosok az MI segítségével tévesztik meg az áldozatokat. Deepfake technológiával másnak láttatják magukat, hangszintetizálással más hangján beszélnek, stb.

Amihez eddig komoly szaktudás kellett, most elérhető (lesz) a szélesebb közönség számára is. Ez pedig óhatatlanul megnöveli a csalások számát.

A megoldás azonban ugyanaz, mint eddig: tudatosság és óvatosság. Lehet, hogy MI segítségével élethű videóhívást tudnak majd bonyolítani, de nincs az az AI, ami kitalál olyan jelszót, vagy kifejezést, amiben az online téren kívül állapodnak meg az emberek (pl. nagyszülő és unoka, szülő és gyermek) egymással, és igazolhatják, hogy ők tényleg ők.

Az a „vicc”, hogy ez már a Terminator 2 filmben is felbukkant, ráadásul pont gép használja authentikációra, mert a másik gép tökéletesen imitálja az embert:

Már készülnek a jogi szabályozási keretek

Alapvető jogaink és érdekeink védelme érdekében létfontosságú, hogy a mesterséges intelligenciával működő rendszereket szigorúan összehangolják az adatvédelemre, a kiberbiztonságra és az emberi méltóság szentségére vonatkozó, már kialakult normákkal és szabályozásokkal.

Ezen elvek betartásával biztosíthatjuk, hogy a mesterséges intelligencia inkább őrzője, mint veszélyeztetője legyen személyes és kollektív biztonságunknak.A mesterséges intelligencia rendszerek elszámoltathatósága és átláthatósága alapvető és jogos elvárások mindenki részéről.

Léteznek az AI által nehezen kijátszható technológiák is

A mesterséges intelligencia nem csodafegyver! Az olyan eszközök, mint a modern titkosítási és anonimizálási technikák, a biztonságos hitelesítési folyamatok és a blokklánc-technológia szilárd védelmet nyújtanak a jogsértések és az illetéktelen hozzáférés ellen.

6. Félelem: a mesterséges intelligencia felül fogja múlni intelligenciánkat és képességeinket

Ami azt a félelmet illeti, hogy az AI háttérbe szoríthatja az emberi intelligenciát és képességeket, lényeges felismerni, hogy az intelligencia és a képességek természete – akár az ember, akár az AI esetében – eleve relatív és helyzetfüggő.

Az intelligencia a problémamegoldó képességet jelenti, és eleve gyakran csak a logikai feladatok kapcsán szokták mérni, holott pl. a gyakorlati életben sokszor egészen más tevékenységeket kell elvégezni, mint mondjuk kiválasztani, hogy hat ábra közül melyik illik a sorba. Azt viszont nem tudja mérni egy IQ teszt, hogy valaki feltalálja magát és sufniban épít magának légkondit.

A tanulás folyatódik az iskola után is

Érdemes áthangolódni az élethosszig tartó tanulás és kíváncsiság gondolkodásmódjára, és hogy a mesterséges intelligencia fejlődését ne fenyegetésként, hanem az emberi fejlődés lehetőségeként tekintsük.

Olyan környezet kialakításával, amelyben a folyamatos fejlődést értékelik, az innováció és a fejlődés végtelen lehetőségei előtt nyitunk kapukat.

Az emberi és a mesterséges intelligencia közötti kapcsolatot nem a versengés, hanem a gépek alkalmazásaként érdemes szemlélni. Az emberi kreativitás és a mesterséges intelligencia számítási teljesítményének összefolyásából adódó szinergikus lehetőségek kihasználása soha nem látott előrelépésekhez és eredményekhez vezethet.

Az AI nem versenytárs, hanem egy eszköz, ami aszerint lesz jó vagy rossz, hogy mire használjuk. Lehet például nyelvtanulásra, gyakorlásra is alkalmazni.

7. Félelem: a mesterséges intelligencia tönkreteszi emberi mivoltunkat és értékeinket.

Az az aggodalom, hogy az (AI) alááshatja alapvető emberségünket és alááshatja nagyra becsült értékeinket, mélyen gyökerezik. Fontos azonban megérteni, hogy az emberiesség lényege és értékeink magja nem hiányzik a mesterséges intelligencia birodalmából, sőt, ezek bonyolultan beleszövődhetnek az MI rendszerek alapjaiba.

Az integrációt az teszi lehetővé, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének minden fázisába az emberi szempontok széles spektrumát vonják be. Az etikai, társadalmi és kulturális dimenzióiról folytatott beszélgetések lehetővé teszik, hogy a fejlesztők folyamatosan finomítsák a megjelenő technológiákat.

Azáltal, hogy a mesterséges intelligenciát eszközként használjuk, hatékonyabban követhetünk olyan magasztos célokat és eszméket, mint az igazságosság, a béke és a boldogság. Az AI, ha összehangoljuk céljainkkal, segíthetnek megoldani összetett problémákat, új felismeréseket tárhatnak fel, és olyan eredményeket érhetnek el, amelyek korábban elérhetetlenek voltak számunkra.