A Mesterséges Intelligencia (AI) jogi kérdései. Legális a ChatGPT használata a marketingben? Jogszerű a Midjourney?

Szerző:

Dr. Rónay P. Tamás

A Mesterséges Intelligencia jogi kérdéseket vet fel a marketingben és a SEO-ban, mert a használata körül több alapvető kérdés sem tisztázott még. Amíg nem készül el az Európai Unió AI használatát szabályozó törvénye, addig sok esetben szürke zónában mozgunk.

A Mesterséges Intelligencia jogi kérdéseket vet fel a marketingben és a SEO-ban, mert a használata körül több alapvető kérdés sem tisztázott még. Amíg nem készül el az Európai Unió AI használatát szabályozó törvénye, addig sok esetben szürke zónában mozgunk.

Az AI marketing térnyerése révén kérdések egész sora merült fel, melyekkel eddig még nem találkoztunk. AI/MI generálta képek jogszerű felhasználása hónapok óta élénk vita tárgya az egész világon. Az AI (artificial intelligence, mesterséges intelligencia) képek, MI zenék, a mesterséges intelligencia kreálta szövegek gyorsabban terjednek az online térben, mint futótűz az üzemanyagraktárban – és nem kevésbé veszélyesen.

Arról, hogy az AI elveszi az emberek munkahelyét, vagy egyenesen megsemmisíti az emberi civilizációt, nagyjából háromnaponta cikkeznek. Tegyük hozzá: részben joggal. A leépítések már most elkezdődtek számos cégnél.

Jogszerű az AI/MI képek és szövegek használata? B2B marketing ChatGPT jogi problémái

A jogszerű felhasználásról viszont, illetve a szerzői jogi kérdésről alig esik szó. Pedig minden cégnek és vállalkozónak elemi érdeke, hogy az által használt képek, hangfájlok, szövegek, animációk jogszerűek legyenek, akkor is, ha mesterséges intelligencia generálta azokat. Vagy kiváltképpen akkor.

Cikkünkben ezért utánajártunk az AI/MI alkotásokra vonatkozó, nemzetközi és hazai jogszabályoknak, illetve szerzői jogi pereknek. Mert azokból is akad jócskán, és már most rengeteg vita zajlik az AI marketing jogszerűségről, szerzői jogi perek is indultak nyugaton, illetve mindenütt megoszlanak a vélemények a témáról.

Azt is megvizsgáljuk, hogy egy B2B vagy kisfogyasztókat kiszolgáló B2C vállalkozásnak kell-e jogi retorzióktól, szerzői jogi perektől tartania, ha ChatGPT-t vagy Midjourney-t használ a tartalmai előállításához.

Ki a szerzője egy AI generálta képnek vagy szövegnek?

Egyre több cég használ különféle AI alkalmazásokat tartalom előállítására. Képek, szövegek, hanganyagok, sőt most már egyre többször animációk is készülnek mesterséges intelligenciát használó generátorokkal.

Ezekkel kapcsolatban viszont több külföldi jogtulajdonos is aggodalmait fejezte ki és szerzői jogi perek indultak, mert a generátorok fejlesztői immáron pénzt keresnek mások alkotásainak, írásainak engedély nélküli felhasználásával.

Művészek egy csoportja még 2023 januárjában csoportos keresetet nyújtott be a milliárdos nagyságrendű Stability AI Ltd. és két másik művészeti generátorkészítő cég, a Midjourney Inc. és a DeviantArt Inc. ellen, mivel azok szerzői jogvédelem alatt álló képeket használtak fel a mesterséges intelligencia eszközeinek kiképzéséhez.

Ez a nő nem létezik. Midjourney generálta kép csupán. V5-ös prompt: 1960s street style photo of a young woman, sitting, sailboat, green dior dress, silk green dress, green dress, silk, pearl necklace, tiffany's pearls, tiffany's pearl necklace, sunset, ocean, shot on Agfa Vista 200, 4k --ar 16:9
Ez a nő nem létezik. Midjourney generálta kép csupán. V5-ös prompt: 1960s street style photo of a young woman, sitting, sailboat, green dior dress, silk green dress, green dress, silk, pearl necklace, tiffany’s pearls, tiffany’s pearl necklace, sunset, ocean, shot on Agfa Vista 200, 4k –ar 16:9

Ki a szerzői jog szerint az alkotója, tulajdonosa egy chatbottal írt szövegnek, vagy egy képgenerátorral készített képnek?

Nagyon egyszerű a helyzet: a chatbottal írt szöveg, vagy képgenerátorral készített kép alap esetben nem áll szerzői jogi védelem alatt, így nincs értelme szerzőről beszélni ebben az esetben. Jelenleg ugyanis a generatív AI-eszközök által létrehozott képek nem képezhetők szerzői jogvédelem alá.

Csakúgy, mint ha dobunk párszor egy dobókockával, akkor nem lehet szerzői jogot szerezni a „26”-os számra; vagy ha szólunk egy festőnek, hogy fessen le egy almát Dalí stílusában, akkor sem a miénk a festmény szerzősége.

Általában kimondhatjuk tehát, hogy a generált tartalmak (kép, zene, animáció, szöveg) lényegében közkincsnek minősülnek, tehát szabadon felhasználhatóak, és ha módosítunk rajtuk, akkor viszont már alkotásnak minősülnek és a szerzőség azé, aki módosítja.

A szerzői jogi kérdés már a gyakorlatban is megválaszolásra került

Éppen a közelmúltban erősítette meg ezt a szabályozást az amerikai szerzői jogi hivatal a Zarya of the Dawn című képregény szerzői jogi bejegyzésében.

A döntést ismertető levelében Robert J. Kasunic, az Office of Registration Policy & Practice igazgatója azt írta, hogy a képregényben szereplő konkrét képek, amelyeket a Midjourney segítségével készítettek, nem állnak szerzői jogi védelem alatt.

De itt jön a csavar!

A kísérő szöveg, valamint a képregény írott és vizuális elemeinek kiválasztása, összehangolása és elrendezése azonban mind védett.

A Hajnali Zarya egy részlete. Kép forrása
A Hajnali Zarya egy részlete. Kép forrása

Az MI generálta képek olyanok, mint a stock fotók: mások is használhatják

A gyakorlatban mindez úgy néz ki, hogy bár az alap közkincs, ám ha egy mesterséges intelligencia által generált képet egy nagyobb projekt, például egy nagyobb montázs vagy egy könyvborító részévé teszel, akkor az egész a szerzői jog hatálya alá tartozik onnantól. Tehát nem maga a kép, hanem az egész borító – a kompozíció, az elrendezés, a szövegtervezés és így tovább.

Tehát ha mesterséges intelligenciával generált képet használsz, akkor ugyanaz a kép felbukkanhat valaki más borítóján, és nem tehetsz ellene semmit. Ez azonban hasonló ahhoz a helyzethez, amikor stock képeket használnak könyvborítók készítéséhez, mivel ugyanezek a stock képek máshol is megjelenhetnek.

Viszont akad egy fontos különbség: a vásárolt fényképeknél egyértelmű és tiszta a szerzőség kérdése. A mostani jogi vitánál Kasunic azt írta: „Az a tény, hogy a Midjourney konkrét kimenetét a felhasználók nem tudják megjósolni, a Midjourney-t szerzői jogi szempontból mássá teszi, mint a művészek által használt más eszközöket”.

A határok elmosódnak, amikor az emberek és a mesterséges intelligencia együttműködik

Ahogy napi szinten tízmilliók használják profitszerző tartalmak létrehozására az AI generátorokat, egyre fontosabb lesz a kérdés, hogy mennyit kellene szerkeszteni az MI által generált szöveget, képet, zenét ahhoz, hogy szerzői jogot lehessen rá szerezni?

A fentiek alapján két eset teljesen egyértelmű:

  1. Ha egyáltalán nem szerkesztjük, akkor úgy tűnik, hogy a Szerzői Jogi Hivatal szabályzata egyértelmű – nincs szerzői jog. Bárki foghatja a könyvedet, animációdat, zenédet, és eladhatja a saját neve alatt.
  2. Ha pedig a mesterséges intelligenciát használod ötletelésre, némi vázlatkészítésre és háttérkutatásra, a szöveget pedig te magad írod, akkor tiszta a terep.

De mi van akkor, ha a mesterséges intelligenciát arra használod, hogy a nyers vázlatot átírd tisztább prózává? Akkor elveszíti a szerzői jogokat a művedre?

Szerzők leszünk, ha több a beleszólásunk?

Mi a helyzet az olyan AI kép/tartalom-generátorokkal, amelyek nagyobb felhasználói kontrollt tesznek lehetővé? Akkor már szerzői jogvédelem alá esnek az így létrehozott tartalmak? Például a ControlNet lehetővé teszi, hogy rajzokat, firkákat, fényképeket és pózpéldákat használjanak fel az emberek az új képek generálásához.

Ezek a fejlett mesterséges intelligencia-eszközök nem egyszerűen egy véletlenszerű képet generálnak, amely valamennyire közel áll a felkéréshez, hanem nagyfokú finomhangolást tesznek lehetővé.

Sokan örülnének egy Harry Potter anime filmnek vagy sorozatnak. Kár, hogy AI generálta kép csupán. És duplán kár, hogy a jogtulajdonos nem járult hozzá.
Sokan örülnének egy Harry Potter anime filmnek vagy sorozatnak. Kár, hogy AI generálta kép csupán. És duplán kár, hogy a jogtulajdonos nem járult hozzá.

Itt pontosan abba a szürke zónába jutunk, ahol a képszerkesztők már egy ideje tartózkodnak. Mennyiben saját alkotás egy vásárolt effektust automatizáltan ráengedni egy képre? Igen, tényleg erősen szakmai kérdés, és nem is várjuk a Tisztelt Olvasónktól, hogy járatos legyen benne.

Elég csak annyit tudni, hogy a fejlett képszerkesztő programok rengeteg automatizált folyamatot tartalmaznak, így akár egy kezdő is tud érdemi tudás nélkül létrehozni bámulatos hatásokat.

Mindenesetre a mostani helyzetben, egyelőre, az tűnik életszerűnek, hogy az emberi közbeszólás mértéke lesz a meghatározó: ha kellően nagy mértékben szükséges részt venni a folyamatban, akkor az ember a szerző. Ha csak promptolni, utasítani kell, akkor közkincs a létrejött tartalom.

„Ha egy gép és egy ember együtt dolgozik, de el lehet különíteni, hogy melyikük mit tett, akkor [a szerzői jog] csak az emberi részre fog összpontosítani” – mondta Daniel Gervais, a Vanderbilt jogi karának professzora.

A magyar szerzői jog mit mond a generátorokkal készült tartalmakról? Van egyáltalán jogilag rendezett helyzet?

MI által generált AI marketing prompt, képregény stílusban
Ezt a képet sem ember rajzolta és sikeres social média tartalom volt. Prompt: Lonely person wearing a hungarian flag, lot of angry people standing around him. Style 50′ solid colors

Jelenleg nincs átfogó szerzői jogi szabályozás, sem Magyarországon, sem világviszonylatban amely kimondottan a mesterséges intelligenciát használó kép-hang-vagy szövegalkotó generátorokra összpontosítana és alighanem ez a közeljövőben sem fog változni.

Alapvetően két felfogás áll egymással szemben:

  1. azé a kép/zene/szöveg/animáció, aki promptolja, utasítja a generátort, mivel ő hozatja létre, tehát övé a szerzőség is, hiszen a gép nem lehet szerző jogilag.
  2. a generált alkotások közkincsnek minősülnek, mivel a promptolás/utasítás még senkit sem tett szerzővé. Ha egy emberi alkotót utasítana egy festmény, vagy fotó, vagy szöveg elkészítésére, akkor is az lenne a szerző, aki ténylegesen alkot – és nem az, aki utasítja. Akkor sem, ha fizet érte.

Csakhogy ennek a cikknek a szerzője, amiben a képgenerátorok működését mutatja be, ezt írja:

„Például megkértem a Midjourney-t, hogy készítsen nekem egy képet a „Mona Lisa” prompt alapján. Amint az alábbi eredményekből láthatod, ez nagyjából olyan, mintha azt kapnád, ha megkérnél, mondjuk, hogy rajzoljam le a Mona Lisát emlékezetből, feltéve persze, hogy tudok rajzolni. Amit nem tudok.”

És itt a lényeg. Nem tud rajzolni. Nem tud festeni. Hogyan is lehetne a szerzője egy digitális festménynek az, aki maga ismeri el, hogy nem tud festeni?

Ez a nő és kutya sem létezik, csupán generált kép. Hogyan lehetne szerzője az, aki nem tud se festeni, se fényképezni ilyet?
Ez a nő és kutya sem létezik, csupán generált kép. Hogyan lehetne szerzője az, aki nem tud se festeni, se fényképezni ilyet?

Az AI marketing során ki használhatja fel jogszerűen és milyen célra a generált tartalmakat?

Számít-e a szoftvert üzemeltető cégek jogi nyilatkozata ilyen téren, vagy a szerzői jog-e az erősebb? Ahogy egy szerzői jogban járatos jogász közölte velünk, „alapvetően bármilyen platformot is használjuk AI által generált tartalom készítésére, regisztrációkor elfogadjuk az általános szerződési feltételeket, így mivel jogszabályba nem ütközik – tekintettel arra, hogy nincs is ilyen jellegű jogszabály, amibe ütközhetne – természetesen köt minket az ÁSZF.

A tartalmak felhasználásának tekintetében, például a Midjourney által készített képek szabadon felhasználhatóak, azonban nem állnak szerzői jogi védelem alatt.

Ha egy kicsit pontosabban fogalmazunk, akkor a helyzet a következő: a Midjourney-nek van egy ingyenesen használható béta verziója, valamint több fajta „fizetős” verziója. Az ingyenes verzió által készített képek nem a te képeid, a fizetős verzióval egy picit más a helyzet, az elvileg állhat szerzői jogvédelem alatt.”

Viszont Amerikában a Legfelsőbb Bíróság 2021-es, a Google és az Oracle közötti perben hozott döntésében a bíróság kimondta, hogy az összegyűjtött adatok – még a szerzői jog hatálya alá tartozó adatok is – felhasználása új művek létrehozására tisztességes felhasználásnak minősülhet.

Mi a helyzet akkor, ha egy képgenerátorral mások szellemi tulajdonára hasonlító képet hoz valaki létre (pl. a Disney vagy a Warner valamely karakterét)?

Mind többször látunk példát arra, hogy a mesterséges intelligenciát arra utasítják, hogy alapvetően jogvédett, ikonikus szereplőket vagy tárgyakat generáljon, például Batman akciójelenetet, vagy egy birodalmi rohamosztagos sisakját. Ez azonban nem puszta szórakozás, hanem AI marketing is lehet, melyből valaki hasznot remél.

Ezt a Midjourney generálta képet a Disney biztos, hogy nem hagyta jóvá.
Ezt a Midjourney generálta képet a Disney biztos, hogy nem hagyta jóvá.

Vajon bárki használhatja szabadon, mint származtatott művet, vagy engedélyt kell kérnie a jogtulajdonostól hozzá, mivel – vélhetőleg – az ő szellemi tulajdonukat használta a képgenerátor alkalmazás?

Egyelőre világviszonylatban sincs olyan szerzői jogi jogszabály, amely rendelkezne bármilyen formában a mesterséges intelligencia által készített alkotásokról, így létezik olyan jogászi vélemény, amely szerint egy AI marketing elemeket is tartalmazó kampányban felhasználható a képgenerátor által készített kép.

Viszont senkinek se ajánljuk, hogy próbára tegye a média gigászokat, és elkezdje árusítani a házilag generált képeit, képregényeit, mert bármikor mondhatják azt, hogy mivel a létrehozott alkotás összetéveszthető az ő birtokukban lévő alkotásokkal.

Hogyan védekezzünk alkotóként az AI-val szemben?

Milyen jogi eszközeink vannak arra, hogy szerzőként vagy jogtulajdonosként megvédjük publikált tartalmainkat (képek, szövegek, videó és hanganyagok) az AI generátoroktól, hogy ne használhassák fel?

Egyelőre a legjobb tudomásunk szerint nincs ilyen jogi eszköz, amely védené a tartalmainkat attól, hogy az AI felhasználja. Azaz amit közzéteszünk, még vízjellel ellátva is bekerülhet a generálási folyamatba.

Mit tehetünk akkor, ha egy AI generálta tartalomban a saját szövegeink részleteit látjuk viszont konkrét hivatkozás nélkül? Ez plágiumnak számít?

Arra igazán minimális az esély, hogy konkrétan felismerhető módon viszontlássuk bármilyen alkotás-részletünket, ám ha megtörténik, akkor se igazán tehetnénk jelenleg ellene. Ám egészen másként élnek vissza konkrétan egyes alkotók munkásságával.

A nevüket használják, hogy az AI szoftver az övékéhez hasonló stílusú képeket generáljon az adott alkotó képeinek vélhető felhasználásával. Például a Tennessee állambeli Kelly McKernan észrevette, hogy a nevét egyre gyakrabban használják az M.I.-vezérelt képgenerálásban.

McKernan olyan festményeket készít, amelyeken gyakran nimfaszerű női alakok szerepelnek, elvont stílusban, amelyben keveredik a szecesszió és a sci-fi. Egy augusztusban a Metaverse Post nevű weboldal által közzétett lista a „Kelly McKernan” kifejezést javasolta egy M.I. generátornak, hogy „A Gyűrűk Ura” stílusú alkotásokat hozzon létre.

Több száz más művész is hasonlóan szerepelt a listán aszerint, hogy műveik mit idéznek: anime, modernizmus, „Star Wars”. A Midjourney nevű AI-generátort működtető Discord-chaten McKernan felfedezte, hogy a felhasználók több mint tizenkétezer alkalommal szerepeltették a nevüket a nyilvános felkérésekben.

A szerzők pertársaságot alapítottak a szerzői jogaik védelmében az AI generátor cégekkel szemben

McKernan ezt nem hagyta annyiban és két másik művésszel, Sarah Andersennel és Karla Ortizzal együtt csatlakozott egy csoportos keresethez, amelyet Matthew Butterick és Joseph Saveri ügyvédek nyújtottak be a Midjourney és két másik M.I. képgenerátor, a Stable Diffusion és a DreamUp fejlesztői ellen.

Butterick úgy foglalta ezt össze:

  1. a művészek nem járultak hozzá ahhoz, hogy a szerzői joggal védett műveik bekerüljenek az adatbázisba;
  2. nem kaptak kompenzációt a részvételükért, még akkor sem, ha a cégek, köztük a Midjourney, díjat számoltak fel az eszközeik használatáért;
  3. és ezek a cégek nem nevezték meg őket, amikor az ő munkájuk felhasználásával készültek az M.I. képek.

A programozók alkotásai sincsenek biztonságban

Az AI marketing célú használa egyre többeket érint. Azok a programozók, akik nyílt forráskódú platformokon teszik közzé projektjeiket, megtartják munkájuk szerzői jogait – bizonyos licencek alapján bárki, aki felhasználja a kódot, köteles feltüntetni a szerzőt.

A Copilot nem így tett. Akárcsak a művészek, akiknek munkája a Midjourney-t táplálja, az emberi programozók is hirtelen azt tapasztalták, hogy speciális munkájuk végtelenül gyorsan és olcsón reprodukálható, anélkül, hogy a szerzői jogokat meg kellene adni.

Butterick és Saveri jogi panaszában (az OpenAI, a GitHub és a Microsoft ellen, amely 2018-ban felvásárolta a GitHubot) azzal érvelt, hogy a Copilot tevékenysége „példátlan mértékű szoftverkalózkodásnak” minősül. Januárban az alperesek az ügy elutasítását kérték.

Az AI és a nemzetközi (EU-s) jogi szabályozás: mi várható AI jog terén?

Hogy miként dönt a bíróság és ez milyen hatással lesz legalábbis az amerikai szabályozásra, most még megjósolhatatlan, ám azért pár dolog már most körvonalazódik. A döntéshozók mindenfelé felismerték ugyanis, hogy szabályozni kell az AI fejlesztést, mielőtt teljesen elszabadulna.

A Warner aligha járult hozzá ezekhez a Midjourney-val generált képekhez.
A Warner aligha járult hozzá ezekhez a Midjourney-val generált képekhez.

Mi az uniós AI-törvény?

Az Európai Unió sosem arról volt híres, hogy villámgyorsan reagálna a világban végbemenő változásokra, bár az is igaz, hogy krízishelyzetben képes hetek alatt dűlőre jutni, ami egy ekkora államszövetség esetén szélsebes tempó. Erre szükség is lesz, mivel az AI marketing és egyéb célokra szolgáló alkotásai futótűzként terjednek.

Mindenesetre már előkészítés alatt áll az „AI Act”, a mesterséges intelligenciáról szóló európai törvényjavaslat – az első olyan törvény, amelyet egy jelentős szabályozó hatóság hozna a mesterséges intelligenciáról. A teljes magyar szöveget itt éred el.

A törvény három kockázati kategóriába sorolja a mesterséges intelligencia alkalmazásait:

  1. először is, az olyan alkalmazások és rendszerek, amelyek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek, mint például a Kínában használt típusú, kormány által irányított közösségi pontozás, tiltottá válnak.
  2. Másodszor, a magas kockázatú alkalmazásokra, mint például az álláspályázatokat rangsoroló önéletrajz-ellenőrző eszközre, különleges jogi követelmények vonatkoznak.
  3. Végül pedig a nem kifejezetten tiltott vagy nem kifejezetten kockázatosnak minősített alkalmazások nagyrészt szabályozatlanok maradnak.

Az MI-törvényt az alábbi konkrét célkitűzésekkel hozzák meg:

  • annak biztosítása, hogy az Unióban forgalomba hozott és használt MI-rendszerek biztonságosak legyenek, és tiszteletben tartsák az alapvető jogokra és az uniós értékekre vonatkozó hatályos jogszabályokat;
  • a jogbiztonság biztosítása a mesterséges intelligenciába történő beruházások és a mesterséges intelligenciát érintő innováció elősegítése érdekében;
  • az irányításnak és az MI-rendszerek tekintetében az alapvető jogokra és biztonsági követelményekre vonatkozó hatályos jogszabályok hatékony érvényesítésének a javítása;
  • a jogszerű, biztonságos és megbízható MI-alkalmazások tekintetében az egységes piac kialakításának elősegítése és a piac széttöredezettségének megelőzése.

Érdemes átolvasni a törvényjavaslatot, mert nem csupán a marketing szempontból fontos területekre vonatkozik, hanem olyasmikre is, mint például a biometrikus adatok felhasználása MI által, mondjuk térfigyelő kamerák valós idejű képelemzése során (amit nem tartana üdvösnek az EU, tegyük hozzá).

Nagy-Britannia és az AI jogai

Ha csak kifejezetten az MI generálta tartalmakra fókuszálunk, akkor a britek is jó példával járnak elől: az angol szerzői jog szerint ugyanis a mesterséges intelligencia által létrehozott művek elméletileg védelmet élvezhetnek, mint „számítógép által olyan körülmények között létrehozott művek, hogy a műnek nincs emberi szerzője” (s. 178, Copyright, Designs and Patents Act 1988, röviden CDPA).

Az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdoni Hivatala (IPO) 2021 októberétől 2022 januárjáig nyilvános konzultációt folytatott a mesterséges intelligenciáról és a szellemi tulajdonról. A kormány válaszában úgy döntött, hogy nem változtat a számítógépen létrehozott művek szerzői jogának fennmaradására vagy tulajdonjogára vonatkozó hatályos jogszabályokon – nyitva hagyva ezzel a bizonytalanságot.

2023. március 15-én Sir Patrick Vallance teljesen különálló jelentése a technológiák innovációbarát szabályozásának felülvizsgálatáról azt javasolta, hogy az Egyesült Királyság „használja ki a szerzői jog és a szellemitulajdon-jog meglévő védelmét a mesterséges intelligencia kimenetére vonatkozóan”. A kormány válasza azonban nem említette kifejezetten a mesterséges intelligencia által létrehozott művek szerzői jogi védelmének biztosítását, hanem ehelyett a jogsértési kérdésekre összpontosított.

Lényegében az angol jog szerint, amennyiben a mesterséges intelligenciát eszközként használják olyan ötletek és témák létrehozására, amelyeket egy zenész végleges művé alakít, a teljes mű valószínűleg szerzői jogi védelem alatt áll (bár például a kizárólag mesterséges intelligencia által kifejlesztett témák önmagukban nem védettek).

Az Egyesült Államokban is vegyes szabályozás várható

Az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala a közzétett irányelv szerint a mesterséges intelligencia által generált művet akkor tekinti majd szerzői jogi védelem alatt állónak, ha az ember bizonyítani tudja, hogy maga is jelentős mennyiségű kreatív erőfeszítést tett a végső tartalom létrehozásáért.

Az amerikai törvények szerint a szellemi tulajdon csak akkor védhető szerzői joggal, ha az emberi kreativitás terméke, és az USCO jelenleg csak az emberek által készített műveket ismeri el. A gépek és a generatív mesterséges intelligencia algoritmusok tehát nem lehetnek szerzők, és a kimeneteik nem szerzői jogi védelem alatt állnak.

Az olyan eszközökkel, mint a DALL-E, a Stable Diffusion, a Midjourney, a ChatGPT vagy akár a nemrég megjelent GPT-4 segítségével létrehozott digitális művészetek, versek és könyvek nem élveznek szerzői jogi védelmet, ha azokat emberek hozták létre pusztán egy szöveges leírás, vagy prompt felhasználásával – figyelmeztetett Shira Perlmutter, az USCO igazgatója.

Egyszerű comics prompt páéda az ai marketin cocial felhasználása, illusztráció
AI social célra szánt illusztráció egy tudományos cikkhez. Prompt :Comics, 3d, high quality, retailed face, sad clever man, playing robots, vivid color, A kép 2 prompt egymás mellé illesztése, a szöveget külön helyezték rá. De nem ember rajzolta.

Egy lehetséges legális út: kompenzáció

Habár jelenleg tényleg nehéz megmondani, miként alakul majd a mesterséges intelligencia jogi szabályozása, megoldás lehet majd egy olyan lehetőség, hogy a művészek és írók kompenzációt kapnak, ha az emberek az ő stílusukban készítenek műveket vagy szövegeket.

A Shutterstock már most is ezt teszi: „a művészek, fotósok és alkotók szellemi tulajdonjogainak védelme érdekében a Shutterstock továbbra is élen jár az irányelvek és eljárások kidolgozásában, és olyan módszereket alkalmaz, amelyek biztosítják, hogy a felhasználási jogok és a megfelelő licencek minden megjelenített tartalomhoz – beleértve a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat is – biztosítva legyenek.”

Mit tegyél és mit ne az AI generálta képekkel, szövegekkel, zenékkel?

Amíg a bíróságok és a szabályozó hatóságok nem döntenek arról, hogy mi a teendő az AI szöveg- és képgenerálással kapcsolatban, mit tegyenek az AI-felhasználók?

Az írók és művészek akkor háborodnak fel a legjobban, ha a műveket az ő stílusuk alapján készítik és adják el.

Egy dolog, ha már régen halott művészek stílusát imitálják, és egészen más az, ha még élő művészek elől veszik el a kenyeret gátlástalan emberek, akik deepfake hamisítványokat készítenek ezeknek a művészeknek a műveiből, és úgy adják el őket, mintha azok hiteles képek lennének.

Mindez ráadásul a jelenlegi törvények szerint is illegális, mert hamisításnak minősül, illetve visszaélésnek az alkotó nevével, továbbá egyértelműen a fogyasztók megtévesztése.

Fontos előre bocsátanunk, hogy az AI marketing használata során feltoluló kérdéseketmi B2B marketing, ipari marketing, B2C marketing és SEO szempontok szerint vizsgáljuk.

A mi javaslatunk abból indul ki – és mert nem vagyunk ügyvédi iroda, ezért kérjük, semmiképpen se tekintsd ezt jogi tanácsnak –, hogy senki stílusát ne imitáld. Add meg, milyen képet, vagy szöveget szeretnél kapni, de a promptot úgy rakd össze, hogy ne hasonlítson élő szerző művére. Így a kecske is megmarad és a káposzta is jól lakik.

Ezeket a cikkeket olvasta már?

Az AI tényleg elveszi a munkánkat, vagy jöhet a 3 napos munkahét?

Az AI tényleg elveszi a munkánkat, vagy jöhet a 3 napos munkahét?

Éppen annyira veszi el a munkánkat az AI (Mesterséges Intelligencia, MI), mint amennyire a gőzgép, az autó, a számítógép vagy az automatizáció elvette. Igen, sok és sokféle munkahely szűnt meg, ...

Tovább olvasom

ipari beszerzések, beszállítói marketing támogatása

A beszállítói marketing és a fogyasztói marketing 9 különbsége

A beszállítói marketing és a fogyasztói marketing alapjai azonosak, de teljesen más mintákra építenek. Számos olyan különbséget találni közöttük, amelyeket muszáj figyelembe vennie a marketinges szakembereknek (vagy a marketingért felelős ...

Tovább olvasom

Kép: Hogyan segíthet a ChatGPT a kisvállalkozásodnak?

Hogyan turbózhatod fel a vállalkozásodat a ChatGPT-vel akár tízszeres hatékonyságra?

A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése lenyűgöző lehetőségeket tár fel a kisvállalkozások számára, és a ChatGPT, a mesterséges intelligencia által vezérelt szövegalkotó eszköz kiemelkedő szerepet játszik ebben a forradalomban. Hogyan ...

Tovább olvasom