+36 20 318 7542

iroda@teahouseconsulting.hu

Mit tegyen akkor, ha a gyártó ki akarja hagyni az értékesítési láncból, és közvetlenül kezd értékesíteni a célpiacnak (D2C)?

A közvetlenül a fogyasztóknak, azaz Direct to Customers (D2C) értékesítési modell az internet és e-kereskedelem terjedésével kezdett felfutni. Ez jó hír a gyártóknak és a fogyasztóknak – annál kevésbé viszont a kiskereskedőknek.

Mind többen találkoznak azzal a helyzettel, hogy a gyártó vagy ugyanannyiért kínálja közvetlenül a vásárlóknak a terméket, mint a kiskereskedők, vagy akár még alájuk is ígérnek.

H2 minta címsor bloghoz

H2 minta 3 címsor bloghoz

A közvetlenül a fogyasztóknak, azaz Direct to Customers (D2C) értékesítési modell az internet és e-kereskedelem terjedésével kezdett felfutni. Ez jó hír a gyártóknak és a fogyasztóknak – annál kevésbé viszont a kiskereskedőknek.

Mind többen találkoznak azzal a helyzettel, hogy a gyártó vagy ugyanannyiért kínálja közvetlenül a vásárlóknak a terméket, mint a kiskereskedők, vagy akár még alájuk is ígérnek.

Ráadásul, ha nem szerepel ilyen irányú kikötés a szerződésben, ez még teljesen jogszerű is lehet – hiszen nincs törvény, ami a civil termékeket gyártókat akadályozhatná az értékesítésben.

Ismerős a helyzet?

Mi az a D2C értékesítési modell?

Habár elsőre nagyon hasonló a B2C, azaz a fogyasztókkal való közvetlen üzletkötés modelljéhez, a Direct to Customers (D2C) esetében a gyártó az, aki a fogyasztóknak értékesít közvetlenül, lényegében az őskor óta létező értékesítési modell. Amióta a legelső szakócapattintó közvetlenül a törzsbéli vadászoknak gyártott kőszerszámokat, létezik a D2C.

Viszont az elmúlt évek során gyökeres változáson ment át: olyannyira elterjedt és egyszerűvé vált az online értékesítés, hogy mind kevésbé éri meg a gyártóknak kiskereskedőkkel szerződni.

Mit tegyen akkor, ha a gyártó ki akarja hagyni az értékesítési láncból, és közvetlenül kezd értékesíteni a célpiacnak (D2C)?
Mit tegyen akkor, ha a gyártó ki akarja hagyni az értékesítési láncból, és közvetlenül kezd értékesíteni a célpiacnak (D2C)?

A kiskereskedők kezdenek kiszorulni az értékesítési láncokból

Bár az olyan nemzetközi sportruházati óriások, mint a Nike, az Adidas és a Puma elkeseredett riválisok, egy dolog közös bennük: megpróbálják kiiktatni a közvetítőket.

Egyetlen év alatt több százalékot nőtt a legismertebb sportcipő-gyártók D2C részesedése 2019-2020 során. Látható, hogy még a „leggyengébb” részesedést produkáló Puma esetében is meghaladja immáron a 27%-ot.

A kiskereskedők kezdenek kiszorulni az értékesítési láncból. Forrás: statista.com
A kiskereskedők kezdenek kiszorulni az értékesítési láncból. Forrás: statista.com

Ez azt jelenti, hogy minden nagyobb gyártó kezdi kihagyni a közvetítőket az értékesítési láncból. Elvégre ezzel mindenki jól jár – kivéve a kiskereskedőt.

Az Adidas éppen a múlt héten jelentette be „Own the Game” (Urald a játékot) elnevezésű ambiciózus négyéves tervét, amelynek középpontjában a D2C-vezérelt üzleti modellre való áttérés áll.

Az új stratégia részeként az Adidas célja, hogy 2025-re a direkt a fogyasztóknak szóló üzletág a teljes értékesítés felét tegye ki, és addig több mint 80 százalékkal járuljon hozzá a vállalat tervezett bevételnövekedéséhez.

„A fogyasztók elvárják, hogy a preferenciáikra szabott márka- és vásárlási élményt kapjanak, személyre szabott ajánlatokkal mind a digitális, mind a fizikai terekben” – olvasható a vállalat hivatalos sajtóközleményében, hozzátéve, hogy az új üzletág a tagság köré épül, amely stratégiát a Nike és az Adidas is agresszívan követte az elmúlt években.

Az Adidas célja, hogy 2025-re megháromszorozza a taglétszámát mintegy 500 millióra, mindezt úgy, hogy e-kereskedelmi forgalmát megduplázza, mintegy 10 milliárd dollárra növelve.

Mit tehet a kiskereskedő a D2C erősödése idején?

Tegye fel magának a kérdést:

„Ha a gyártó tud közvetlenül is értékesíteni a célpiacának, miért akarjon egy plusz fogaskereket etetni?”

Erre a kérdésre kell tudjon a kiskereskedő választ adni, avagy: milyen értéket ad Ő hozzá a folyamathoz?

A végfogyasztókat nem fogja érdekelni az, hogy a kiskereskedő tönkremegy. Elvégre, ha már áttért az online vásárlásra, akkor neki teljesen mindegy, hogy melyik honlapon rendeli meg a terméket… vagy mégsem?

a Direct to Customers (D2C) esetében a gyártó az, aki a fogyasztóknak értékesít közvetlenül
a Direct to Customers (D2C) esetében a gyártó az, aki a fogyasztóknak értékesít közvetlenül

Két hibás kiskereskedői megközelítés

A kisker abból él meg, hogy hasznos fogaskerék a rendszerben, szükséges szakasz a folyamatban. Amikor az a kérdés, hogy miért tőle vásároljon a fogyasztó, az hibás megközelítés, hogy „nekem is élnem kell valamiből” mert ez nem jótékonysági segélyakció és nem is állami mentőöv.

A fogyasztók jellemzően vannak annyira árérzékenyek, hogy ha ugyanazt a terméket 10-20-30%-kal olcsóbban is megkaphatják ugyanannyi energia ráfordításával, hát nem fognak többet fizetni.

Az szintén rossz válasz, hogy „eddig így ment” mert a világ változik. Bármelyik, fogyasztási cikket előállító gyártó megteheti, hogy leszerződik egy futárszolgálattal, csinál egy webshopot és kihagy minden közvetítőt.

Itt jön a kiskereskedő értékajánlata a képbe. Mivel tud többet adni?

Három jó kiskereskedői megközelítés

Két olyan kérdést is feltehet a kiskereskedő, amire működő választ kaphat – mert mindkét kérdés értékközpontú.

Az első kérdés:

„Mit kínálhatok a gyártónak, hogy rajtam keresztül akarjon értékesíteni?”

Azért ezzel érdemes kezdeni, mert így nem válik versenytárssá a gyártó. Sokféle konkrét válasz lehetséges, minden esetben attól függően, hogy

  • ki a gyártó,
  • mi a célpiac,
  • mekkora az árrés,
  • mekkora az értékesítési volumen,
  • mennyire nehézkesek a vásárlók, stb.

Általános érvénnyel annyi mondható, hogy a válasz azt kell bemutassa, miért éri meg a gyártónak, hogy a kiskereskedővel dolgozhat.

A második kérdés:

„Mi az, amit adhatok a fogyasztóknak, hogy tőlem vásárolják a terméket?”

Amennyiben a gyártó versenytárssá válik, a kiskereskedő lehetőségei erősen beszűkülnek az árazás terén, hiszen jellemzően nem tud árversenybe bocsátkozni senki a gyártóval. Ekkor olyan értékajánlatot kell kidolgozni, ami a fogyasztóknak szól, és a kereskedő meg tudja vele győzni a vásárlókat, hogy mégis fizessenek akár többet is.

Jellemzően csomagajánlatokkal lehet operálni, vagy extra garanciával, jobb hirdetésekkel, és hatékonyabb tartalommarketinggel – persze konkrét cselekvési tervet csak teljes előzetes felmérés alapján lehet kialakítani.

A harmadik kérdés:

„Ki tudom-e váltani a gyártót?”

Amennyiben se a gyártóval nem sikerül megállapodni, se a fogyasztók felé nem tud, vagy akar extra ajánlattal élni a kiskereskedő (esetleg azt szeretné kombinálni mással), akkor a harmadik jó megoldás az lehet, hogy helyettesítő terméket keres.

Általában, ha nem egy konkrét márka viszonteladója valaki (hiszen ebben az esetben a gyártóval már kötöttek valamilyen megállapodást kizárólagosságról), akkor tud váltani gyártók között.

Persze, a kiskereskedők helyett nem mondhatjuk meg, hogy mit tegyenek, viszont közösen megtalálhatjuk a megoldást.

borítókép: imagesretailme.com

Ezeket a cikkeket olvasta már?

A mesterséges intelligencia veszélyei: AI adathalászat, hamisítás, botnet, politikai támadások, pénzügyi csalások
A mesterséges intelligencia veszélyei: AI adathalászat, hamisítás, botnet, politikai támadások, pénzügyi csalások

A mesterséges intelligencia (MI, vagy AI) komoly veszélyforrást jelenthet, kiváltképpen azáltal, hogy az életünk szerves részévé vált.  Még csak pár éve van velünk, ám az elmúlt fél évben annyira felgyorsultak az események, annyira sokakban tudatosult a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek, hogy ez törvényszerűen hozta magával a törvénytelenséget is.

Mit kezdjünk a háborúval marketingesként?
Mit kezdjünk a háborúval marketingesként?

A marketing, kiváltképpen az ipari marketing, háborús időszakban egy súlyos kérdést kell megválaszoljon. „Mennyire etikus a háborút marketing célokra használni?” Mielőtt rávágnád, hogy „egyáltalán nem” vagy éppen „igen, nagyon is”, gondolj három társadalmi-gazdasági csoportra. Mindhárom a napi életünk részét képezi fogyasztóként, gazdasági szereplőként és választópolgárként – és mindegyik felhasználja a háborúkat a saját marketing-kommunikációja során.

A ChatGPT Voice új korszakot nyit az AI támogatású, többnyelvű kommunikációban
A ChatGPT Voice új korszakot nyit az AI támogatású, többnyelvű kommunikációban

A ChatGPT Voice a közismert AI szoftver hangfunkciója, amely most olyan jelentős átalakuláson ment keresztül, amely új szintre emeli a vállalati kommunikációt és a határokon átívelő együttműködést. A legújabb fejlesztés egy igazán természetes, gördülékeny és kifejező beszédstílust kínál. Az új Voice frissítés eredménye az emberibb hangzás, mint valaha A beszéd intonációja árnyaltabb, a ritmus valósághűbb,