Tartalommarketing

Az inflációt az Ön cége is a saját javára fordíthatja. Persze mindennek ára van – és jobb esetben csupán annyi, hogy alaposan át kell alakítani a korábbi üzleti terveket. Más esetben azonban messze több mindenre lesz szükség, ide értve az árképzés módosítását, vagy a gyártási/beszerzési láncok átalakítását.

Cikkünkben az infláció felhasználásával foglalkozunk és megvizsgáljuk, miként lehet azt a cégek hasznára fordítani.

2022-ben a covid lecsengése háborút, a háború pedig inflációt hozott

2021-ben úgy vélte a cégek többsége, hogy a covid volt a legnagyobb csapás a gazdaságra. Csakhogy február végén kiújult a konfliktus Ukrajna és Oroszország között, ami azonnal begyűrűzött a világgazdasági folyamatokba.

Az infláció Magyarország mellett (körött) egész Európában egyre nagyobb mértékben erősödik, olyannyira, hogy az egyes nemzetállamok eltérő módon, de aktívan kezdenek beavatkozni a piaci folyamatokba.

A magyar ipar ismét Európa élvonala felé közelít, kiváltképpen az Ipar 4.0, az automatizáció és a hidrogéntechnológia terén. A 2022. május 10 és 13 között, a Hungexpón megtartott Ipar Napjain a Teahouse Consulting is kint volt.

Ezért most nem egy termelési riport következik, sokkal inkább egy szubjektív-szakmai élménybeszámoló a magyar ipar élvonaláról, a marketing szerepéről az ipari szegmensben, sőt kiderül az is, mi fán terem a beszerzési marketing.

Ipar Napjai 2022 – tizenötezer látogató három nap alatt

Ahogy a Hungexpo oldalán beharangozták az eseményt, az ténylegesen fedte is a valóságot:

„Magyarország legnagyobb üzleti ipari találkozója egy időben, egy helyen nyújt egyedülálló lehetőséget a napjainkban oly fontos iparágak közötti szinergia kihasználására és a piaci szereplők között létrejövő együttműködések kiaknázására.”

Több mint 400 kiállító várt minket, látogatókat, és az már a legelején kiderült, hogy gyerekbarát eseményt hoztak tetők alá a szervezők; jogos a többes szám, mivel ennyi kiállító több csarnokban fért csak el.

(tovább…)

A marketing, kiváltképpen az ipari marketing, háborús időszakban egy súlyos kérdést kell megválaszoljon.

„Mennyire etikus a háborút marketing célokra használni?”

Mielőtt rávágnád, hogy „egyáltalán nem” vagy éppen „igen, nagyon is”, gondolj három társadalmi-gazdasági csoportra.

Mindhárom a napi életünk részét képezi fogyasztóként, gazdasági szereplőként és választópolgárként – és mindegyik felhasználja a háborúkat a saját marketing-kommunikációja során. Ráadásul mindegyiknek évszázados hagyománya van az egész világon:

1. fegyvergyárak és hadipar,
2. haditudósítók és média,
3. humanitárius szervezetek és politika.

A marketing és a háború az ókor óta összefonódik – most miért lenne másként?

A világ legelső háborús propagandájának (állami PR) az egyiptomi és hettita seregek kádesi összecsapást tartják, amit mindkét fél fényes győzelemként adott el odahaza (a mai napig fennmaradtak az erről szóló domborművek és agyagtáblák), de a valóságban az egyiptomiak súlyos vereséget szenvedtek és a fáraó is alig élte túl a csatát.

Érthető módon nem térhetett haza azzal, hogy „vesztettünk”. Egy isten élő megtestesülése nem szenvedhet vereséget holmi földi halandók kezétől. Ha úgy tetszik, ez a személyes márka/énmárka építés egyik korai példája.

Évezredek teltek el azóta és időközben felfedezték a pszichológiai hadviselést és megértették a morál szerepét is. Ám valami az első perctől kezdve jelen volt: a háborúkat mindig haszonszerzésért vívták.

A marketing célja a profit növelése, egy háború során is

Nézzünk végig a történelem háborúin és mindenkor azt látjuk, voltak emberek, érdekcsoportok, gazdasági és társadalmi elitek, amik hasznot húztak belőle. Mindegy, melyik korszak, melyik kontinens, melyik civilizáció melyik országai csaptak össze.

Az világos, hogy a háború mindig súlyos csapás a kisember, a családok, a kultúra számára – ám mennyire terheli ezért a felelősség például a fegyvergyárak marketingjét?

Egyáltalán, beszélhetünk-e etikus marketingről olyan cégek esetében, amelyek kifejezetten támadó fegyverzetet készítenek?

(tovább…)