Az AI képgenerálás jogi dilemmája. Ki a generatív mesterséges intelligencia alkotás szerzője: az AI vagy a promptográfus?

Szerző:

Dr. Rónay P. Tamás

Az AI képgenerálás jogi dilemmája. Ki a generatív mesterséges intelligencia alkotás szerzője: az AI vagy a promptográfus?

A generatív mesterséges intelligencia, röviden GenAI nem pusztán a tartalomgenerálás eszköze, hanem paradigmaváltást jelent a kreativitásról alkotott elképzeléseinkben. Új alkotói ág jelent meg, a promptográfia. Emellett egy sor jogi és ...

A generatív mesterséges intelligencia, röviden GenAI nem pusztán a tartalomgenerálás eszköze, hanem paradigmaváltást jelent a kreativitásról alkotott elképzeléseinkben. Új alkotói ág jelent meg, a promptográfia. Emellett egy sor jogi és filozófiai és üzleti kérdést is felvet a generatív MI használata.

Vidd magaddal a cikket! Kattints ide a pdf letöltéséhez.

Az AI generált tartalom értéke

Például ki a szerzője egy generált képnek, ki és hogyan használhat fel egy szoftver készítette zenét, művészet-e az, ha „csak egy gombot kell megnyomni” és mi a valódi értéke egy mesterséges intelligencia készítette filmnek?

Új szó született: promptográfus, a fotográfus mintájára. Ő az, aki a GenAI által alkot képeket. De hogy ő lesz-e a szerzőjük? Olvass tovább és megtudod!

** Még most előre kell bocsássuk, hogy nem vagyunk szakjogászok, és a cikkben olvashatók nem minősülnek jogi tanácsadásnak – ugyanakkor két évtizede végzünk olyan munkát, amihez szorosan kapcsolódik a szerzői jog, így a meglátásainkat valós piaci alapokkal támasztjuk alá és a cikk megírásához szakjogászokkal konzultáltunk. **

Az AI képgenerálás jogi dilemmája. Ki a generatív mesterséges intelligencia alkotás szerzője: az AI vagy a promptográfus?
Az AI képgenerálás jogi dilemmája. Ki a generatív mesterséges intelligencia alkotás szerzője: az AI vagy a promptográfus?

A kreatív mesterséges intelligencia felemelkedése

Az üzleti életben a generatív mesterséges intelligencia forradalmasítja a tartalomkészítést, és jelentős nyomot hagy a marketingben, a szoftverfejlesztésben, a tervezésben, a szórakoztatásban és a kommunikációban.

Gép alkotta tartalmak szinte bárhol megtalálhatók

Ezek az AI-modellek képesek különféle kimenetek generálására, a blogbejegyzésektől és a programozási kódtól kezdve a költészetig és a vizuális művészetig, bonyolult gépi tanulási modellek segítségével, amelyek a korábbi szekvenciák alapján előre jelzik a következő szót vagy képet.

A generatív mesterséges intelligencia vonzereje meteorikusan emelkedett, olyan úttörők által, mint az OpenAI ChatGPT és a DALL-E. Az olyan mesterséges intelligencia-technológiák fejlődése, mint a természetes nyelvfeldolgozás, egyre szélesebb közönség, köztük a fogyasztók és a tartalomkészítők számára is elérhetővé tette a generatív mesterséges intelligenciát.

A nagy technológiai cégek, köztük a Google, a Microsoft, az Amazon és a Meta, gyorsan beléptek az arénába, és gyors egymásutánban mutatták be generatív AI-megoldásaikat.

Most pedig vizsgáljuk meg a szerzőség fogalmát és a vele járó jogi, etikai és gyakorlati kihívások egész sorát.

A szerzőség hagyományos fogalmai

Hagyományosan a szerzőség az eredeti tartalom létrehozása által jön létre, a szerzőt pedig egy jellegzetes mű alkotójaként tartjuk számon.

A szerzőségnek ez a hagyományos szemlélete mélyen beleivódott a kreativitásról és a szellemi tulajdonról alkotott elképzeléseinkbe, és a szerzőt olyan központi figuraként ábrázolja, aki olyan, mint egy istensége vagy építésze a saját egyedi univerzumának.

A mesterséges intelligenciához hasonló technológiák megjelenése azonban jelentős kihívások elé állítja ezt a bevett nézőpontot.

A mesterséges intelligencia és a szerző kapcsolata

A generatív mesterséges intelligencia kontextusában a mesterséges intelligencia és a promptográfus (az a személy, aki a mesterséges intelligenciának a kezdeti utasítást vagy „promptot” adja) közötti dinamika összetett együttműködést testesít meg. 

A mesterséges intelligencia ezt a felkérést ugródeszkaként használja az új tartalom létrehozásához, a végtermék azonban a mesterséges intelligencia algoritmikus folyamatai és a felkérő eredeti inputja között szinergia nyomán jön létre. 

Eszköz, vagy alkotó?

Ez a kölcsönhatás a szerzőség és a tulajdonjog fogalmáról szóló vitákat vált ki, és felveti azt a kérdést, hogy a mesterséges intelligencia csupán eszközként szolgál-e, vagy érdemibb, kreatívabb elemmel járul hozzá a végső műhöz.

kepgenerator tanfolyam lovas
Tanuld meg Te is az AI képgenerálást, legyél promptográfus most! Magyar nyelven, grafikusi tudás nélkül, könnyedén!

A határok összemosódhatnak

Továbbá, hogy miként ismerjük el és értékeljük ezt a hozzájárulást, döntő fontosságúvá válik, különösen az olyan területeken, mint az AI által generált művészet, ahol az emberi és a gép által vezérelt kreativitás közötti határok egyre inkább közelednek egymáshoz.

A Művész határozza meg, milyen eszközt használ és nem az eszköz határozza meg a művészt! A GenAI is egy ilyen eszköz.

Másik szempont, hogy az eszköz nem határozza meg a művészetet, csak az egyes alkotások konkrét megjelenését. Könnyű bizonyítani: egy képzett dobos egy darab bottal is jobb zenét fog csinálni, mint egy képzetlen, nullperces kezdő egy millió forintos, komplett dobfelszereléssel.

Az alkotó ugyanis független az eszközétől, de nem tud bármilyen eszközzel egyforma szintet hozni. Ám ez sosem volt elvárás.

Ez számít: az alkotást nem az eszköz vagy a technika teremti meg, hanem az alkotó.

A művészet nem létében következménye az eszköznek és technikának, hanem csak megnyilvánulása – a művészet alapja és forrása, a művészi szándék és látásmód és energia az alkotóban található.

Ez számít: az alkotást nem az eszköz vagy a technika teremti meg, hanem az alkotó
Ez számít: az alkotást nem az eszköz vagy a technika teremti meg, hanem az alkotó

Kell-e technikai tudás a művészi eredményhez?

A válasz: attól függ. Az atonális zene pl. simán össze-vissza ritmustalan zenebona a legtöbb ember számára. Azt hiszed, hogy hangol a zenekar mire kiderül, hogy már tíz perce a darabot hallgatod.

Dollár százezreket, milliókat adnak egy vászonért két ecsetvonással, egy darab fehérre mázolt üvegpalackért, mint kisplaszikáért vagy művészetnek tartják a falra stencilezett graffitit.

A fotóművészet története tele van képekkel, amik tipikusan „jó időben jó szögből lőtte, komponálás nélkül”. Capa életmű megvan? A képei egy része azért ér bármit is, mert ott volt a dolgok sűrűjében és megörökítette.

Nem azért, mert amúgy bármilyen hatalmas művészi eszköztárat vonultatna fel. Viszont maga az élet látszik a képein, ahogy átlagember sosem láthatja.

Elmondhatjuk tehát, hogy az egyes alkotások művészi megítélése teljesen eltérő attól, hogy mennyi tudás van mögöttük.

Alkotásnak nevezhető a promptokkal való generálás?

Akad olyan nézőpont is, amely szerint a GenAI használata inkább csak kísérlet, felfedezés, nem valódi művészi tevékenység.

Ezt könnyű cáfolni. Ha van egy profi szépíró (tehát aki irodalmi alkotásokat hoz létre és ebből él meg) és az írásaihoz felhasználja a GenAI-t, sőt azzal íratja meg a regényét, amibe picit belenyúl, hogy helyre igazítsa a szöveget, akkor nem mondhatjuk, hogy az illető ne tudná létrehozni azt az írást.

Csak azt, hogy lassabban tenné. Jó prompttal, sok előkészítő munkával, és korrektúrával a végeredmény 100%-ban azonos azzal a szöveggel, amit ő írt volna kézzel.

Innentől kezdve máris cáfoltuk azt, hogy nem volna komoly alkotás a promptokkal való generálás, mert az illető a saját munkáját gyorsította fel vele kb. százszorosra. A végeredmény pedig ugyanolyan (komolyan vehető) alkotás, mintha kézzel írta volna.
Sőt az olvasók meg se tudják különböztetni.

Többféle válasz is lehetséges

A miénk ez: a befektetett munka és az alkotó saját művészi látásmódjának megvalósítása az, ami dönt szép, de üres tucatmű és egyedi művészi alkotás között.

Kép: Jackson Pollock festmény. Mindenki maga döntse el, hogy értékes művészetnek, vagy akár művészetnek tartja-e. Mindenesetre GenAI-val pillanatok alatt elkészíthető ezernyi ilyen.

Kép: Jackson-Pollock festmény. Mindenki maga döntse el, hogy értékes művészetnek, vagy akár művészetnek tartja-e. Mindenesetre GenAI-val pillanatok alatt elkészíthető ezernyi ilyen.

A Mesterséges Intelligencia jogi környezete: szürke zóna

A mesterséges intelligencia által létrehozott művek jelenlegi jogi keretét már korábban is vizsgáluk, megvilágítva a szerzői jog, a kreativitás és az együttműködés körül a mesterséges intelligencia korában kialakuló vitát.

A világ azonban rohamosan változik, és ezért a korábbi cikket meghagytuk egyfajta időkapszulaként és inkább itt említjük az újdonságokat.

A jelenlegi szerzői jogi törvények áttekintése

Az Egyesült Államokban a modern szerzői jog alapjait az 1976. évi szerzői jogi törvény (Copyright Act of 1976) képezi. Ez a jogszabály monopolvédelmet biztosít a „szerzői művek eredeti alkotásaira”, és a szerzőknek egy sor kizárólagos jogot biztosít.

A szerzői jogok magukban foglalják a másolatok előállítását és terjesztését, a származékos művek létrehozását, valamint az alkotások nyilvános előadását vagy bemutatását. Ezek a kiváltságok azonban nem örökkévalóak, jellemzően a szerző halála után 70 évvel, illetve a mű kiadását követő 95 évvel járnak le.

A szerzői jog nemzetközi perspektívái

A generatív mesterséges intelligenciával és annak a szerzői jogra gyakorolt hatásával kapcsolatos kihívások és kérdések messze túlmutatnak az Egyesült Államok határain.

A nemzetközi szakértők hevesen vitatkoznak arról, hogy a különböző országok hogyan kezelik a szerzőséggel, az adatok mesterséges intelligencia képzéséhez való felhasználásával, valamint a szerzői joggal kapcsolatos kivételek és korlátozások körével kapcsolatos kérdéseket.

A viták a különböző régiókban zajló jogalkotási mozgásokról is szóltak, kiemelve azokat a lehetséges területeket, ahol a jogi keretek összehangolódhatnak vagy eltérhetnek egymástól, hiszen az AI veszélyeket is hordoz magában.

A magyar szabályozás összhangban áll az EU szerzői jogi törvényével

Magyar viszonylatban az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról nevű törvény a mérvadó. Ez kimondja, hogy

  1. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

A törvény nem írja elő, hogy miként történik az alkotás, milyen eszközökkel, csak annyit, hogy az, aki alkot, az a szerző.

Mi nem szándékozunk igazságot tenni jogi kérdésekben, ezért inkább idézzük a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán olvasható állásfoglalást általában az alkotói művekkel kapcsolatban:

„A szerzői jogi védelmet az alkotásnak az egyéni, eredeti jellege alapozza meg. A szerzői jogi védelem feltétele, hogy a mű egyéni, eredeti jellegű alkotás legyen.
Az egyéni jelleg akkor áll fenn, ha az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra és ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg, hozza létre alkotását. Az eredetiség azt jelenti, hogy a művet maga a szerző alkotta meg és nem egy már korábban létező alkotás egyszerű másolatáról van szó.
Az egyéniségre, eredetiségre vonatkozó követelmény tehát az alkotás kifejezésmódjára, az alkotásban foglalt gondolatok, információk megjelenítésére tekintettel áll fenn.”

Itt sem találunk semmit arról, hogy milyen eszközzel történik az alkotás, csak az, hogy az egyéni és eredeti alkotás legyen. A stílusbeli, témabeli hasonlóság nem azonosság – máskülönben nagy bajban lennének a szerelmes füzeteket százszámra író szerzők, vagy azok a festők, vagy fényképészek, akik ugyanazt a témát festik meg, fotózzák le, mint a többiek mellettük.

Etikai és gyakorlati megfontolások

Amíg Magyarországon nincs bírósági döntés vagy nem iktatják törvénybe, addig tehát az a leghelyesebb álláspont, ha minden, GenAI által létrehozott produktumot (kivéve, ha egyértelmű másolatról van szó) szerzői műnek tekintünk. Ebből ugyanis nem lehet baj.

A kreatív célokra használt mesterséges intelligencia etikai kérdései

A kreatív AI-módszerek megjelenése számos etikai dilemmát vetett fel, a mély hamisítványok létrehozásától kezdve az adathalmazokban rejlő torzításokon át a szerzői jogi és szerzői jogviták fenyegető veszélyéig.

E kihívások ellenére a kreatív mesterséges intelligencia alkalmazása ígéretes előnyökkel jár a társadalom számára, többek között a művészeti alkotás mellett pozitív társadalmi, környezeti és politikai változások előmozdításának lehetőségével.

A kreatív célokra használt mesterséges intelligencia etikai kérdései
A kreatív célokra használt mesterséges intelligencia etikai kérdései

A tulajdonjog dilemmája

Ahogy a generatív AI-technológiák, amelyek hatalmas mennyiségű adatot elemeznek a minták és kapcsolatok azonosítása érdekében, egyre inkább beépülnek a kreatív ágazatba, a jogi következmények továbbra is homályosak maradnak.

A szerzői jogok megsértése, az AI által generált alkotások tulajdonjoga és az engedély nélküli tartalmak képzési adathalmazokban való felhasználásának jogszerűsége körül felmerülő kérdések sürgetőek.

A jogrendszer éppen most határozza meg, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó hatályos jogszabályok hogyan alkalmazandók a generatív mesterséges intelligenciára, és számos ügy máris bírósági felülvizsgálatra késztet.

Esettanulmányok

A mesterséges intelligenciával és a szerzői joggal kapcsolatos jogi környezetet számos kulcsfontosságú ügy alakította.

Jogi precedensek felállítása a mesterséges intelligenciával

Az Európai Unió például aktívan küzd azzal, hogy a mesterséges intelligenciával támogatott alkotások milyen mértékben tartoznak az uniós szerzői jogi védelem alá. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogi viták – például a Prince-ről készült Andy Warhol-nyomat körüli vita – jelentős szerzői jogi kérdéseket tisztáztak.

Az ipar reakciói a mesterséges intelligencia által generált tartalomra

A különböző iparágak vegyesen reagáltak a mesterséges intelligencia által generált anyagokra. A Meta a mesterséges intelligencia által generált tartalmak aktív címkézését szorgalmazta, és olyan szabványokat szorgalmazott, amelyek lehetővé tennék mind a nyilvánosság, mind a közösségi médiaplatformok számára az ilyen tartalmak megkülönböztetését.

Ezzel szemben a Harvard Business Review rámutatott arra, hogy az üzleti célú generatív AI modellek forradalmasítani fogják a tartalomkészítést, és a marketingtől és a szoftverfejlesztéstől kezdve a tervezésen és a szórakoztatáson át a személyes kommunikációig mindenre hatással lesznek.

A promptográfus szerepe

A promptográfus helyzetének meghatározása, mivel ő az, aki az inputjával elindítja az AI kreatív folyamatát, nélkülözhetetlen.

A promptoló adta utasítás az a kezdeti ösztönzés, ami katalizátorként hat a mesterséges intelligencia számára, hogy új tartalmat hozzon létre, egy olyan folyamatban, amely végül a mesterséges intelligencia algoritmikus képességei és a promptográfus kezdeti útmutatása közötti együttműködés eredményeként bontakozik ki.

A promptográfusok szerzőként való elismeréséért folytatott küzdelem

Meggyőző érvek szólnak a promptográfusok szerzőként való elismerése mellett. Az egyik álláspont kiemeli a promptográfusok jelentős hozzájárulását a mű koncepciójának kialakításához vagy tervezéséhez.

Egy másik álláspont azt hangsúlyozza, hogy a promptográfusok kritikus szerepet játszanak a munka megszövegezésében vagy a munka lényeges szellemi tartalmának aprólékos felülvizsgálatában. Ezek az érvek a promptográfusok szerzőként való elismerése mellett érvelnek, akik az alkotói folyamatban való szerves részvételük miatt teljesítik a szerzőség kritériumait.

Eszköz és művészet kapcsolata, avagy ecset-e a GenAI?

Vegyünk egy viszonylag új (picit több mint száz éves, míg a zene vagy a szobrászat több tízezer) művészeti ágat példaként, a fotográfiát.

Fényképezni természetesen nem annyit jelent, hogy megnyomsz egy gombot. Viszont ha csak ennyi a hozzájárulásod a képhez, jogilag akkor is te vagy a fénykép vagy videó szerzője. Akkor is tiéd a szerzői jog, ha egy gombot nyomsz meg és minden mást a gép csinál.

Ha tehát – jogilag – egy fényképnél elég a szerzőséghez a gomb megnyomása, akkor egy GenAI esetében miért várnánk el többet?

Fontos kihangsúlyozni, ez csak és kizárólag a szerzőségre vonatkozik, nem az elkészült mű minőségére, színvonalára, művészi értékére, stb.

Lehet-e a promtográfus szerző, ha az alkotó eszközt nem lehet másként használni, csak prompttal?

Régebben mi azzal érveltünk, sőt az amerikai bírósági döntés a szerzői jogról ki is mondta, hogy ha a felhasználó pusztán promptol, de az eredménybe másként nem szól bele, akkor megrendelőnek számít és nem alkotó, és mert a gépnek nincs joga, tehát szerző sem lehet, így amit promptol, az közkincs.

Csakhogy ez önmagában egy egyszeri folyamatot feltételezne egy sokoldalúan használható géppel megvalósítva: a promptográfus beküldi a briefet, a gép kiadja az eredményt.

A prompt se szerzői joggal védett szellemi termék önmagában, hiszen egy utasítás. Nem lehet levédeni azt, hogy „fess nekem egy piros almát” ahogy azt sem, hogy „jó reggelt kívánok”.

Még az irodalomra is érvényes, hogy csak az egyedi szövegek és a kellően hosszú általános szövegek élveznek szerzői védelmet.

Lehet-e a promtográfus szerző, ha az alkotó eszközt nem lehet másként használni, csak prompttal?
Lehet-e a promtográfus szerző, ha az alkotó eszközt nem lehet másként használni, csak prompttal?


A „jó napot, a késemért jöttem” önmagában még nem védett. Mert ezt nagyon sokan elmondhatják. De ha már egy párbeszédet idéz valaki, amiben előfordul a gyöngyház nyél meg a matróz szavak, az már jogvédett, mert teljesen egyedi alkotás volt a forrása.

Ez eddig tiszta sor és igazából nincs mit vitatni rajta, mert a nyelvi logika és a jog logikája itt egyezik. A promptoló megrendelő, a megrendelő pedig nem lesz szerző, akkor sem, ha amúgy minden más joggal rendelkezik (további felhasználás, módosítás, értékesítés, stb.).

Ami vitatott mind jogilag, mind filozófiailag, az az *összetett* prompt és az, hogy ha egy eszközzel kizárólag egyféle módon lehet alkotni, akkor az megrendelésnek minősül.

Nézzük az első esetet.

Az összetett prompt kérdése

A napi munkák és hobbi projektek során gyakori, hogy egy prompt több ezer leütés hosszú, összetett írás, ami tartalmaz minden fontos információt, méghozzá kidolgozottan, esetenként több órányi munkával mögötte.

Ha összességében nézem, egy-egy ilyen prompt mögött akár munkanapok egésze állhat, annyit finomítottam a hónapok során.

Szerzői műnek minősül-e?

Meglátásom szerint részben. Pont olyan, mint egy *műszaki dokumentáció*. Nem szépirodalom, ugyanakkor szerzőséggel bíró, és ezáltal jogvédett alkotás, hiszen _kellően sok munkát fektetsz bele a megalkotásába.

De hát egy puszta brief, megrendelés, nem?

Nem!

Éppen itt jön a csavar: a GenAI rendszerekkel – jelenleg – csak utasítások begépelésével tudunk dolgozni. Előfordul hang alapú interface is (pl. ChatpGPT), ugyanakkor mindegyikre érvényes, hogy gombok nyomogatása, ikonok koppintgatása, kapcsolók és tárcsák tekergetése helyett szöveget viszünk be egy utasítási sorba, majd utasítjuk a rendszert a végrehajtására.

A különbséget pontosan az adja, hogy lehet-e másként kezelni a gépet!

Nézd így:

  •         Egy emberi brief esetében mi megkérünk valakit vagy valakiket a munkavégzésre.
  •         Egy GenAI esetében a prompttal mi használunk egy eszközt.

A jogi és filozófiai dilemma: eszközhasználat vagy utasítás?

A saját szakmai meglátásunk az, hogy attól függ. Ha csak minimális munkát teszek bele, akkor utasítás.

Ha már pusztán a prompt megalkotása órákat vesz igénybe, sok finomításon megy át és aztán a rendszert ezzel használom, ott már eszközhasználatról beszélünk – ami képgenerálásnál pont olybá minősül, mint fényképezőgépet vagy rajzprogramot használni.

A promptográfus szerepe és az eredmény is lehet ugyanaz, mintha megkérne valakit a munkára, viszont – és ez az, ami miatt támadható is egy ilyen döntés – ha az eszköz használatának kizárólagos módja a promptolás, és a szerzőség esetében mindegy, mekkora részt végez gép (lásd: fénykép, és nem a művészi része a kérdés, hanem kizárólag a szerzői jog), akkor érvelhetünk azzal, hogy a promptolás nem briefelés, hanem eszközhasználat.

Azaz több leszel puszta megrendelőnél, és már eszközhasználó vagy (mert nem is lehet másként használni), tehát egyfelől a befektetett munka mennyisége és minősége a döntő különbség, másfelől az, hogy ha egy eszközt a kizárólagos módja szerint használsz, akkor eszközhasználónak minősülsz.

A jogi és filozófiai dilemma: eszközhasználat vagy utasítás?
A jogi és filozófiai dilemma: eszközhasználat vagy utasítás?

Az egyediség kérdése, avagy mennyire másol a mesterséges intelligencia?

„Az AI nem tud egyedit alkotni, determinisztikus rendszer, azonos inputokra azonos outputot generál”

Pont hogy nem. Pontosan ettől különbözik a GenAI, azaz alkotó mesterséges intelligencia, meg egy mechanisztikus szöveg/képgeneráló.

A mesterséges intelligencia valószínűségeket számol és így hozza létre az eredményt, függetlenül attól, hogy az szöveg, kép, animáció, zene vagy akár szobor. Azonos inputokra egy összetett valószínűségszámítási folyamat végén ad ki közelítően hasonló, ám eltérő outputokat.

Annak az esélye, hogy egy gép kétszer ugyanazt a képet alkotja meg, olyan elenyészően kicsi, hogy még az azonos stílusra is durván le kell korlátozni, és az egyes elemek megtartása mind önmagukban mind a többi elem viszonylatában még most sem megy olyan simán, mint egy mezei 3D renderelő alkalmazással.

Mert valószínűségek láncolatával generál eredményt.

Minél kevésbé determinált a folyamat, minél kevésbé pontos az input, annál biztosabb, hogy képtelen lesz kétszer ugyanazt az eredményt produkálni.

Az egyediség relatív fogalom, hiszen attól függ, milyen szempont alapján értékeljük. Ha az egyediség lényege az egyszeriség, azaz csak azt az egyet hozták létre és többet nem fognak (tudni), akkor bizony a legtöbb ingyenes GenAI is mind egyedit alkot – azonos stíluson belül.

Ha az egyediség lényege a stílusbeli különlegesség, akkor már stílusjegyek mellett kézjegyekről is kell beszéljünk, mert ugye vannak festészeti vagy zenei vagy szobrászati vagy építészeti iskolák, ahol az egyedi művészi alkotások mind azonos stílusjegyeket hordoznak.

Kép: Gioacchino Passini, kortárs hiperrealista festő, alkotás közben. 
Kép: Gioacchino Passini, kortárs hiperrealista festő, alkotás közben. 

Nem minden művészi alkotás stílusteremtő is egyben.

Rengeteg antik és antikot imitáló modern alkotás létezik, amelyek mind a realista/hiperrealista vonalba tartoznak. Ott ritkábban adja az az egyediséget, hogy mennyire hiper-hiperrealista a hiperrealisták között, hanem hogy mit ábrázol teljesen élethűen – kivéve, ha pont az adja az értékét, hogy ugyanazon eszközökkel ki tud tényleg ultrahiperrealista alkotást létrehozni, és maga az ábrázolt téma amúgy generikus, pl. őszi erdő vagy alvó nő, vagy vízcseppek a rózsa szírmain.

Egyedi és nem, vagy nagyon nehezen megismételhető

A fotózásnál sem az dönt, hogy mennyire egyedi beállításokkal, szűrőkkel és technikákkal és milyen utómunkákkal tudsz teljesen egyedi képet alkotni. Nem is lesz értéke a fotónak attól, hogy millió forintos felszereléssel készíted, hacsak nem teljesen új stílusban készült mint a többi.

A fotózás lényege az egyszeriség, azaz csak azt az egyet hozták létre és többet nem fognak (tudni), akkor bizony a legtöbb ingyenes GenAI is mind egyedit alkot.

Tegyünk különbséget szerzőség és művészet között

Válasszunk szét három dolgot, mert még szakmai csoportokban is egybemosódó témák:

  1.       szerzői jog és szerzőség kérdése
  2.       generálás vagy művészet
  3.       a művészet értéke

Ebből a 3. ponttal nem foglalkozunk most, mert ez aztán végképp szubjektív és elsősorban az érzelmi elköteleződés meg a piaci folyamatok határozzák meg. A művészeti alkotások értéke ráadásul teljesen független attól, hogy a képet egy festő az ujjával festette a két kezével kikevert festékből amit a két kezével szőtt vászonra vitt fel, vagy egy fényképezőgép generálta le neki a képet, vagy digitális szoftverben kattintott pár ikonra, vagy GenAI generálta le.

Tegyünk különbséget szerzőség és művészet között
Tegyünk különbséget szerzőség és művészet között

Szerzői jog és szerzőség

Az 1. pontról már volt szó, és itt az a kérdés, hogy van-e olyan promptba fektetett munkamennyiség, illetve maga az eszközhasználat promptolás általi megvalósulása miatt lehet-e már önmagában a GenAI kiadta kép (vagy más alkotás) a promptográfus szellemi műve.

Ami biztos: ha a kapott művet MÓDOSÍTJA, akkor az így létrejövő mű már garantáltan az ő szerzői alkotása. Ezt bíróság is kimondta már.

A vita arról szólhat, hogy mi az a módosítási mennyiség, amitől szerzővé válik. Erre nincs és nem is lehet konkrét határokat meghatározni. Az biztos, hogy ha a módosítás nem érinti a művet önmagában (pl. egy feliratot rak rá vagy vízjelet) az nem minősül művészi módosításnak.

Az vitatható, hogy például a színtónus, a telítettség, a kontraszt módosítása ennek számít-e, ám az vitathatatlan, hogy egy fényképből ezek változtatásával teljesen más hangulatú képeket lehet létrehozni. Szomorú, vidám, fenyegető, barátságos lehet ugyanazon szobabelső vagy park vagy tengerpart vagy portré.

Szürke zóna, ahol nincs és esélyesen nem is lesz a közeljövőben bármi konkrétum, tehát az egyénre van bízva, ő hogyan értékeli.

A saját meglátásunk az, hogy minden módosítás, ami egy képet érdemben megváltoztat, már művészi hozzájárulásnak számít, tehát onnantól a létrejövő mű az alkotóé.

A gép dolgozik-e vagy az alkotó?

Ez megint egy régi vita, csak a GenAI miatt felmelegítették. Az a helyzet, hogy nincs rá objektív válasz, kizárólag szubjektív értékelés. Azaz a befogadótól függ, hogy számára mi az a határ, ahol már inkább azt mondja, hogy a gép végzi a munkát. Lásd fotózás vagy elektronikus zene vagy az actionokkal megpimpelt Photoshop. A GenAI alapvetően csak egy újabb eszköz, ugyanis magától semmit sem tud és nem is akar csinálni. Ha nem használják, nem generál.

Generálás, vagy művészet?

A 2. pont megint eléggé ingoványos terület. Eltekintve a GenAI-tól már az is vitatott, hogy a modern nonfiguratív festészet vagy szobrászat művészetnek minősül-e.

Gondold meg: két színes csík egy vásznon vagy egy elnyújtott amorf forma egyesek szerint a modern művészet csimborasszója és annyi szót tudnak róluk szaporítani, amihez két ChatGPT előfizetés is kevés lenne. Mások szerint meg csak az a művészet, ami tetszik nekik.

Szóval, ha már a nem-AI alkotások esetében is megy a vita, a GenAI esetében egyértelmű, hogy nincs egyértelmű helyzet.

Szakmai és alkotói meglátásunk az, hogy a művészetet nem a tényleges eszköz, hanem a szándék és a művészi kifejező erő határozza meg. Azaz ha a GenAI alkotást művészi szándékkal hozzák létre és magában hordozza a művész akaratát, akkor az már művészetnek minősül, mert nem az eszköz határozza meg a művészetet, az csak létrehozza az alkotást.

A művészet értéke

 Tény, hogy befogadói szempontból a kész mű az, ami a művészet megnyilvánulása, ám egy bizonyos határon túl egy félkész alkotás is hordozhat művészi értéket. Vagy éppen piacit.

Mit gondolsz, mennyit érhet most egy Picasso vagy Rembrandt vázlat vagy egy félig kész Chagall? Benjamin West „Treaty of Paris” félkész műve az amerikai történelem egyik darabkája és nem két fillér az ára, pedig a festmény fele sosem készült el.

A mesterséges intelligencia és a szerzőség jövője

A mesterséges intelligencia és a szerzőség jövője
A mesterséges intelligencia és a szerzőség jövője

Fejlődő jogi keretek

A globális szervezetek, amelyek felelősségteljesen kívánják alkalmazni a mesterséges intelligencia rendszereket, összetett és gyorsan változó jogi környezet előtt állnak. Miközben az ügynökségek egyre gyakrabban adnak iránymutatást arról, hogyan kell alkalmazni a meglévő jogszabályokat az AI-rendszerekre, az EU, az USA és a világ törvényhozói jelentős új, AI-hez kapcsolódó jogalkotási javaslatokat fontolgatnak.

Az EU 2021 áprilisában javasolt mesterséges intelligenciáról szóló törvényének (AI-törvény) első tervezete például megtiltaná a mesterséges intelligencia alkalmazását bizonyos területeken, például a kormányzati hitelpontozásban, és megfelelőségértékelést és auditálást írna elő a magas kockázatú területeken, például a migráció és a határellenőrzés területén alkalmazott mesterséges intelligencia alkalmazásához.

Az Egyesült Államokban egyre nagyobb lendületet vesznek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szövetségi szintű jogszabályok elfogadására irányuló erőfeszítések. A Ron Wyden szenátor, Cory Booker szenátor és Yvette Clarke képviselő által javasolt 2022. évi algoritmikus elszámoltathatósági törvénytervezet (Algorithmic Accountability Act, AAA) előírná bizonyos mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztőinek és felhasználóinak algoritmikus hatásvizsgálatok elvégzését és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) szabályozási kapacitásának kiépítését.

A kreatív szakmákra gyakorolt hatás

A kreatív mesterséges intelligencia eszközeinek megjelenése egyes kreatív munkakörök automatizálásához vezethet. A generatív mesterséges intelligencia lehetőségeket kínál a kreatív iparágak számára – de kockázatokat is rejt magában.

Van példa arra, hogy a generatív mesterséges intelligencia eszközök „hallucinálnak” és információt gyártanak. A Harvard Business Review szerint a generatív mesterséges intelligencia már most is fejlett képességekkel rendelkezik a marketingiparban használt kreatív tartalmak széles skáláján.

Három, nem kizárólagos forgatókönyvet vizsgálnak a tartalomkészítés e zavarára vonatkozóan:

1)      az emberek a mesterséges intelligenciát munkájuk kiegészítésére használják, ami nagyobb termelékenységhez vezet,

2)      a generatív mesterséges intelligencia olcsó tartalmak áradatát hozza létre, amely kiszorítja az emberi kreatív alkotókat, és

3)      az ember által készített kreatív munkákért prémiumot kérnek.

Ha pedig úgy döntenél, hogy szeretnéd megtanulni a GenAI használatát és promptográfussá válnál, ezt a tanfolyamot neked találtuk ki!

Ezeket a cikkeket olvasta már?

Az AI tényleg elveszi a munkánkat, vagy jöhet a 3 napos munkahét?

Az AI tényleg elveszi a munkánkat, vagy jöhet a 3 napos munkahét?

Éppen annyira veszi el a munkánkat az AI (Mesterséges Intelligencia, MI), mint amennyire a gőzgép, az autó, a számítógép vagy az automatizáció elvette. Igen, sok és sokféle munkahely szűnt meg, ...

Tovább olvasom

ipari beszerzések, beszállítói marketing támogatása

A beszállítói marketing és a fogyasztói marketing 9 különbsége

A beszállítói marketing és a fogyasztói marketing alapjai azonosak, de teljesen más mintákra építenek. Számos olyan különbséget találni közöttük, amelyeket muszáj figyelembe vennie a marketinges szakembereknek (vagy a marketingért felelős ...

Tovább olvasom

Kép: Hogyan segíthet a ChatGPT a kisvállalkozásodnak?

Hogyan turbózhatod fel a vállalkozásodat a ChatGPT-vel akár tízszeres hatékonyságra?

A mesterséges intelligencia (MI) rohamos fejlődése lenyűgöző lehetőségeket tár fel a kisvállalkozások számára, és a ChatGPT, a mesterséges intelligencia által vezérelt szövegalkotó eszköz kiemelkedő szerepet játszik ebben a forradalomban. Hogyan ...

Tovább olvasom

“Az AI képgenerálás jogi dilemmája. Ki a generatív mesterséges intelligencia alkotás szerzője: az AI vagy a promptográfus?” bejegyzéshez 3 hozzászólás

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.